Kicsi a veszély, hogy a csernobili atomerőműben láncreakció alakuljon ki<br/>

Nagyon kicsi a veszélye annak, hogy önmagától láncreakció alakuljon ki az 1986-ban felrobbant csernobili 4. reaktorban. Ám semmit sem lehet garantálni, ugyanis a fűtöanyagok egy részének ellenőrzése lehetetlen.

A szarkofágért felelős csernobili vezető, Valentin Kupnij elmondta: a fűtőelemeket tartalmazó anyagok állapota nem éri el a kritikus szintet, ezért nem fenyeget az a veszély, hogy magától meginduljon a láncreakció. A kritikus szint alatt maradás azonban csak azoknak a fűtőanyagoknak az esetében garantálható, amelyekről adatok vannak. A mérőberendezések ugyanis csak ott működnek, ahol lehetséges volt az elhelyezésük, így a fűtőanyag ellenőrzése nem lehetséges az egész szarkofágon belül. Kupnij korábban elmondta, hogy 30-50 tonna fűtőanyagról nincs pontos információjuk. A szarkofágban található fűtőanyagokról rendelkezésre álló pontos adatok, illetve a robbanás pillanatában a reaktorban lévő fűtőanyag mennyisége között különbség van. A hiányzó fűtőanyag állapotát nem lehet garantálni, ezért az objektum sugárzásveszélyes. Az 1986. áprilisi robbanáskor a 4. reaktorblokkban mintegy 180 tonna fűtőelem volt.

A szarkofágban folytatódik a fűtőelemek radioaktív porrá történő átalakulása. 1998-as becslések szerint a szarkofágban mintegy 30 tonna por keletkezett. A por súlyos radioaktív veszélyforrást jelent rendkívüli helyzetekben. A veszély pontos nagyságát nagyon nehéz meghatározni.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)