A cseh alkotmánybíróság elutasította azt az eddigi álláspontot, hogy azok a német és magyar kárpótlásra jogosultak, akik bizonyítani tudják, hogy a II. világháború idején nem követtek el Csehszlovákia-ellenes bűncselekményeket, a kárpótlás területén hátrányos elbírálásban részesüljenek.
Ivana Janú, az alkotmánybíróság alelnöke kifejtette: a német és magyar származású személyeket a háború után megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól, s ezzel együtt vagyonuktól is. Egy részük később ugyan bebizonyította, hogy a náci megszállás alatt nem vétett a köztársaság ellen, de a vagyonukat már nem kapták vissza, mert a kommunisták kerültek hatalomra, akik a vagyont mindenkitől elvették.
Az alkotmánybíróság Marian Dlouhy és Ivana Nováková megkeresésére hozta meg döntését. Ők azért fordultak jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz, mert már hét éve nem tudják visszaszerezni vagyonukat. 1992-ben egy bíróság ugyan visszaadta nekik elkobzott földjeiket, de az azokon lévő ingatlanokat nem. Ennek ügyében fordultak végül is az alkotmánybírósághoz.
Janú szerint a cseh földtörvény kétféle értelmezésre ad lehetőséget. Az eddigi értelmezés szerint azok a személyek köztük magyarok -, akiknek a benesi dekrétumok alapján elvették minden vagyonát, csak az elkobzott földjeiket kaphatták vissza. "Ez azonban logikátlan. Ráadásul nem lehet az embereket megkülönböztetni, mert vagyonukat lényegében ugyanolyan körülmények között veszítették el, mint mások. Így a törvény második értelmezését fogadtuk el, amely lehetővé teszi mind az ingatlan, mind az ingó vagyon visszaadását" - jelentette ki az alkotmánybíróság alelnöke.
(MTI)