Hegyi Gyula - aki a küldöttségben a kulturális, oktatási és médiabizottságot képviselte - úgy tapasztalta, hogy az újjáépítésben részt vevő mintegy 200 nemzetközi szervezet energiáinak nagy részét a hatásköri viaskodások kötik le Koszovóban.
A magyar külpolitika hibájául rótta fel, hogy míg például az új-zélandi szakemberek igen, addig a magyarok nem vesznek részt a demokratikus intézmények kiépítésével összefüggő munkálatokban, noha nyilván több ismerettel rendelkeznek a Balkánról.
Hegyi Gyula elmondta: Horvátországban arra panaszkodtak az újságírók és az ellenzék képviselői, hogy az aktuális sajtóviszonyok között nem lehet demokratikus választást lebonyolítani. Az ellenzék éppen a független, szabad tájékoztatás hiánya miatt függesztette fel a tárgyalásokat a választási törvényről.
Montenegróban a miniszterek arról beszéltek a delegációnak, hogy ha nem történik változás Belgrádban, akkor "meg kell fontolni" Montenegró függetlenségét.
Macedóniáról Hegyi Gyula azt mondta, hogy bár Koszovó után a legjelentősebb károkat szenvedte el, kívül esik a nemzetközi figyelmen, és teljesen elszigetelt helyzetben van.
A politikus tájékoztatása szerint Koszovóban a házak fele romba dőlt, nincs ipar, közlekedés, közigazgatás és infrastruktúra, nem működnek a bankok, nincs adórendszer, és minden alapellátás akadozik.
Hegyi Gyula azt tapasztalta, hogy a működő médiumok hangját a szerbek, romák és muszlim szlávok elleni gyűlöletkeltés jellemzi, és a Koszovóban maradt szerbeket a KFOR csak az úgynevezett egy nemzetiségű enklávékban tudja hatékonyan megvédeni.
Hegyi Gyula a jövő héten készíti el jelentését az ET számára.
(MTI)
Ajánló:
Hírek, események, adatok az ET elektronikus oldalán. (angolul)