David Wimhurst, az ENSZ kelet-timori missziójának (UNAMET) vezetője a sajtó munkatársainak elmondta: a világszervezet továbbra is fenntartja korlátozott létszámú jelenlétét a térségben, de kedden a helyi ENSZ-alkalmazottak többsége távozik.
Ausztrália mintegy 2 ezer kelet-timori befogadására számít. A Kelet-Timortól 690 kilométerre lévő Darwinban már felépítettek egy menekülttábort.
A Biztonsági Tanács (BT) nem döntött a térségbe küldendő nemzetközi béketeremtő erők létrehozásáról. A testület nevében korábban Jakartában és Diliben járt öttagú diplomataküldöttség szerint azonban el kellene fogadni a kelet-timori közrend külföldi segítséggel való helyreállítására irányuló indonéz kérést, és késlekedés nélkül meg kellene teremteni a nemzetközi akció kereteit.
A küldöttség szerint a Kelet-Timoron állomásozó indonéz katonaság és rendőrség jelentős része támogatást nyújt a milíciák elfogadhatatlan, erőszakos cselekményeihez. Az ENSZ-nek kiemelten fontos kérdésként kell kezelnie a kelet-timori súlyos humanitárius válsághelyzetet - olvasható a delegáció jelentésében.
A zárt ajtók mögött folyt BT-ülésen ennek ellenére nem alakult ki határozat formájába önthető közös álláspont a nemzetközi béketeremtő vállalkozás lebonyolítási módjáról.
Korábban jakartai törvényhozási körök azt vallották, hogy Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok és Portugália távoltartásával, ázsiai országok részvételével kellene összeállítani a nemzetközi kontingenst. Amikor azonban Ali Atalas indonéz külügyminiszter New Yorkba érkezett kijelentette, hogy országának semmilyen kikötése nincs az erők összetételét illetően.
Azzal kapcsolatban viszont, hogy mit szólna Jakarta ahhoz, ha a beavatkozó erőket Ausztrália vezetné, ENSZ-források szerint Atalas "se igent, se nemet nem mondott" Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak.
Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács zárt ülése előtt arról beszélt, hogy Washington "erős felhatalmazást" akar biztosítani a beavatkozást végrehajtóknak.
A britek, értesülések szerint olyan határozati javaslaton dolgoztak, amely hatékony többnemzetiségű erőről beszél, és nem hagyományos kéksisakos misszióról, amelynek az összeállítása az ENSZ eddigi tapasztalatai szerint meglehetősen nehézkes.
A hétfő este elnapolt BT-vita folytatását hivatalosan nem tűzték ki semmilyen konkrét időpontra, de a testület soros elnöke, Peter van Walsum holland ENSZ-nagykövet szerint a határozattervezet végső szövegét "nagyon hamarosan, mindenképpen ezen a héten, lehetőleg még a hét első felében" szét akarják osztani a delegátusok között.
Walsum nagykövet szerint a határozathozatal hétfői elmaradása "nem tükröz nagyobb problémákat".
Mint ismeretes a volt portugál gyarmaton augusztus 30-a óta az erőszak az úr. Azon a napon szavazott ugyanis a tartomány lakossága arról, hogy független államban kívánnak élni. (Ezt a lehetőséget az indonéz vezetés ajánlotta fel számukra.) Az elszakadást nem támogató Jakartabarát milíciák véres, erőszakos módon próbálják kiírtani a függetlenségpárti lakosságot nem kis sikerrel, ugyanis egyes felmérések szerint eddig közel 200000 timori vesztette életét az egyenlőtlen küzdelmekben.
Az Indonéziával szomszédos országok - leginkább Ausztrália - már az első véres áldozatok után arra szólította fel, mind a jakartai vezetést, mind az ENSZ vezetését, hogy állítsák meg az erőszakot. A nemzetközi békefenntartók Kelet-Timorba küldésével egy ideig ugyan Habibie elnök sem értett egyet, de amióta, aki csak teheti menekül a térségből, azóta már az indonéz kormány sem bánná a nemzetközi rendfenntartók segítségét.
(MTI)
Ajánló:
Ismerkedjen Kelet-Timorral! (angolul)
Korábban:
(1999.09.12.)