A per egyik fő vádlottja Giulio Andreotti volt miniszterelnök. Andreottit, az olasz parlament örökös szenátorát, aki hétszer töltötte be a miniszterelnöki széket, nem kevesebbel vádolják, mint azzal, hogy ő adott utasítást Mino Pecorelli meggyilkolására.
Az O.P. című lap egykori főszerkesztőjét 1979. március 20-án lőtték le, amikor éppen munkahelyéről távozott. A vád elsősorban Tommaso Buscettának, az első olyan maffiózónak a vallomásaira épül, aki hajlandó volt megtörni a szicíliai szervezett alvilágon belüli "halálos törvényt", a hallgatásét. Ennek köszönhetően a hatóságok maffiások százait leplezhették le, és horogra akadtak a közigazgatási rendszerbe és az államapparátusba is beépült "segítők".
Andreottiról már több évtized óta keringtek a pletykák, hogy lényegében az egész szicíliai alvilág az ő politikai pozíciójának erősítésén dolgozik, de konkrét vádat csak Buscetta információi alapján lehetett emelni ellene. A volt miniszterelnök eszerint meg akart szabadulni a számára kényelmetlen szerkesztőtől, aki Andreotti maffiás kapcsolatairól szóló dokumentumokat akart megjelentetni lapjának hasábjain. Ugyanezeknek az iratoknak volt állítólag a birtokában Carlo Alberto Dalla Chiesa csendőrtábornok is, akinek életét a maffia korábban már kioltotta. Aldo Morónak, a Vörös Brigádok elnevezésű terrorszervezet által meggyilkolt kereszténydemokrata vezetőnek a memoárjairól van szó.
A vádlottak padján ülnek azok is, akik - az egyelőre nem bizonyított vádak szerint - közreműködtek a Pecorelli-gyilkosság megszervezésében és végrehajtásában. Igy a bírák előtt áll Claudio Vitalone volt szenátor és bíró, aki maga kérte a maffiás Salvo-fivéreket a szerkesztővel kapcsolatos "végső megoldásra".
A bűntársak mind a szervezett alvilág prominens "személyiségei": Gateano Badalamenti, aki az Egyesült Államokban éppen életfogytiglani börtönbüntetését tölti, Pippo Caló, a Cosa Nostra "pénztárnoka", Massimo Caminati, az egykori újfasiszta terrorista, aki "átnyergelt" a maffiához, valamint Michelangelo La Barbera, a gyilkosság tényleges végrehajtója.
A vádlottak az első betűtől az utolsóig tagadják a vádakat, így nem születhet semmiféle közbülső döntés az életfogytiglani szabadságvesztés és a teljes felmentés között.
Az ügy azért roppant bizarr, mert Andreotti a háború utáni demokratikus rendszer egyik alapító atyjának számít, aki évtizedekig a legbefolyásosabb politikai vezető volt nemcsak hazájában, hanem a nemzetközi porondon is.
(MTI)