Orosz páncélosok behatoltak Csecsenföldre

Több ezer orosz katona és mintegy ezer páncélos lépte át csütörtök este a csecsen határt, s hírügynökségi jelentések szerint pénteken, harc nélkül, körülbelül 15 kilométeres mélységig foglalták el a lázadók állásait. Az orosz védelmi minisztérium nem cáfolta, de nem is erősítette meg az információt.

Az orosz hírügynökség Borisz Kuznyecovra, a duma első elnökhelyettesére hivatkozva egyelőre csak annyit közölt: lehetséges, hogy az orosz képviselők pénteken megtudják: lesz-e szárazföldi hadművelet Csecsenföldön.

Csecsenföldről, az orosz bombázások elől több mint 88 ezren menekültek el Ingusföldre, ahol négy menekülttábort állítottak fel a menekülte fogadására.

Groznijban bejelentették: az orosz bombázások kezdete óta 590 ember vesztette életét, és mintegy háromezren sebesültek meg. A 420 csecsenföldi településből hatvanat érintettek a bombázások, közülük hatot teljesen leromboltak. Péntekre virradóra Groznijtól keletre ismét légitámadás volt, áldozatokról egyelőre nincs hír.

Marat Baglaj, az orosz alkotmánybíróság elnöke elmondta: jogosnak tart egy orosz szárazföldi hadműveletet Csecsenföldön, az ottani helyzetet nem lehet másképp jellemezni, mint fegyveres felkelés, és ha az Orosz Föderáció területén ilyen tör ki, jogos az erő alkalmazása. A jog a civil lakosságra vonatkozó garanciák tiszteletben tartása mellett fogadja csak el az ilyen akciókat - mondta.

Az orosz védelmi minisztérium álláspontja szerint Sámil Bászájev kinevezése a csecsen keleti front parancsnokává nem mást jelent, mint azt, hogy a grozniji hivatalos hatalom bűnözőket vesz pártfogásába.

(MTI)

Ajánló:

Minden, amit csecsenföldről tudni érdemes. (angolul)

Korábban:

(1999. 09. 29.)