Az Európa Tanács ajánlások sorát küldte el 41 tagállamához. Ezekben a fegyintézetek túlzsúfoltságának enyhítését szorgalmazták azt hangoztatva, hogy a bebörtönzés csak végső módja lehet a büntetésnek.
A páneurópai szervezet miniszteri tanácsa strasbourgi értekezletén azt hangoztatta, hogy a börtönítélet helyett lehetőleg más módon, az elkövetett cselekménnyel arányosan büntessék az elkövetőket, és a fegyintézeti elzárás lehetőleg csak "kivételes eljárás" legyen.
Ajánlásuk szerint az óvadék ellenében való szabadlábra helyezést, vagy a kényszerlakhely kijelölését és hasonló módszereket kell előtérbe helyezni a bírósági ítéletet megelőző előzetes fogvatartással szemben.
Az ET végrehajtó szerve egyben javasolja tagállamainak, hogy csökkentsék a hosszú távra kirótt ítéleteket, és helyettük inkább a rövidebb időtartamú elzárást kombinálják egyéb szankciókkal, pénz- és más büntetésekkel, illetve nyílt közegben végrehajtandó munkával.
A tanácskozás egyik alapdokumentumát képező ET-felmérés szerint Hollandiában az elmúlt 15 év alatt robbanásszerűen, 240 százalékkal emelkedett a bebörtönzöttek száma. Ennek oka jórészt a fiatalkorú bűnözés növekedése, a külföldiek által az országban elkövetett bűntettek emelkedése, a törvényellenes cselekedetek súlyossága, valamint az, hogy a bíróságok mind ritkábban mondják ki a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.
A holland eseten túl Spanyolországban és Portugáliában nőtt kiemelkedő mértékben (192, illetve 140 százalékkal) másfél évtized alatt a bebörtönzöttek aránya, míg e lista legvégén Dánia áll, mindössze 6 százalékos emelkedéssel.
Ugyanakkor Portugália egy területen abszolút rekordot tart: e nyugat-európai államban tartják börtönben arányosan a legtöbb nőt: százezer lakosra számítva 29-et.
A jelentés szerint a bírósági döntést megelőző ideiglenes elzárás alatt tartottak aránya négy államban - Francia-, Olasz- és Törökországban, valamint Portugáliában - kiemelkedően magas, messze meghaladja az európai átlagot.
(MTI)