Biztos voltam benne, hogy háború lesz - nyilatkozta a CNN-nek Robert Gallucci, aki abban az időben Korea-szakértőként dolgozott a külügyminisztériumban. Véleménye szerint a csapás egy második háborút indított volna el a Koreai-félszigeten, csakhogy ennek a harcnak előrejelzések szerint legalább egymillió áldozata lett volna.
- Készek voltunk deklarálni, hogy megállítjuk a koreai katonai készülődést, ha szükségét látjuk - állította Galucci.
William Perry védelmi miniszter rendelte el a megelőző csapás tervének elkészítését, végül azonban elutasította annak megvalósítását. A miniszter ugyan meggyőzte a katonai vezetőket arról: kicsi az esélye annak, hogy a radioaktív sugárzás nagy területen terjedne el, azonban tudta, hogy az akció eredményeként totális háború kezdődne.
A terv helyett Perry azt javasolta Clinton elnöknek, hogy keményen tartassák be az ENSZ által meghatározott szankciókat.
A Pentagonnak végül azt javasolták a katonai vezetők, hogy mozgósítson 10 ezerrel több katonát és küldjön F-117-es, nagy hatótávolságú vadászbombázókat is a térségbe.
(A koreai háború befejezése óta közel 37 000 amerikai katona állomásozik a Koreai-félszigeten.)
- Csak egy nap állt a rendelkezésünkre, hogy a főbb összevonásokat és a katonai telepítéseket elvégezzük, ugyanakkor megkezdtük a Koreában tartózkodó amerikai lakosok kitelepítését is - emlékezett vissza az eseményekre a védelmi miniszter.
Amerika igazából attól rettegett, hogy az északi vezetés észreveszi lépéseiket, és a kitelepítést a közelgő csapás jeleként értékeli, ezért támadást indít Dél-Korea ellen.
Emlékezetem szerint az elnök döntése előtt kinyílt az ajtó, és közölték velünk, hogy a korábbi elnök, Jimmy Carter, aki akkor Phenjanban tartózkodott, szeretne beszélni velem - mondta Gallucci.
Carter csupán egyszerű polgárként találkozott az öregedő dél-koreai vezetővel, Kim Ir-szennel, és tárgyalása áttörést hozott. A Fehér Házban ülésező gyűlés a hír hallatán feloszlott, és a résztvevők együtt nézték a televízióban, amint Carter a legújabb fejleményekről tájékoztatta a CNN-t.
Nagyon fontosnak tartom Kim Ir-szen elkötelezettségét a fegyverkezési program korlátozása mellett jelentette ki a volt elnök 1994. június 15-én.
A következő néhány napban Észak-Korea beleegyezett, hogy befagyasztja atomprogramját, tehát nem épít új reaktort és nem készít nukleáris fegyvereket sem, ezzel szemben olajjal fogja pótolni az így kieső energiaszükségletet.
Az 5027-es számú terv, mely arról szólt, hogy Amerika csapást mér Dél-Koreára, így szerencsére csak terv maradt.
Ajánló:
A Madeleine Albright vezette minisztérium honlapja. (angolul)