A roma aktivisták és a helyi cigányok már kedd délután beültek azokba a gödrökbe, amelyeket a városi építővállalat munkásai a fal oszlopai számára ástak ki, hogy ezzel is akadályozzák a munka folytatását.
Ladislav Hruska, Ústí nad Labem polgármestere ennek ellenére leszögezte, hogy a város a falat felépíti, mert az ügynek semmi köze sincs a rasszizmushoz. A polgármesteri hivatal szerint a fal szétszedése mintegy százezer koronás kárt okozott a városnak, amely kártérítés miatt a bírósághoz kíván fordulni.
A családi házak lakói szerint ugyanis a romák állandóan garázdálkodnak, rendetlenséget hagynak a környéken. Esténként, éjjelenként továbbá zajosak, és zavarják a szomszédaikat. A polgármesteri hivatal két évvel ezelőtt ezért úgy döntött, hogy a feleket négy méter magas betonfallal keríti el egymástól. A fal éles belpolitikai vita tárgya lett, s felépítését a romák, emberi jogokat védő szervezetek és számos politikus, köztük Václav Havel államfő is, ellenzik, azt állítván, hogy fajgyűlölő megnyilvánulásról van szó, amelynek célja a helyi cigányok gettósítása.
A város vezetése, amely élvezi a lakosság többségének bizalmát, ezt elutasította, s hangsúlyozza, hogy pusztán a rend kedvéért kell a fal, s szó sincs semmiféle hátrányos faji megkülönböztetésről. Ugyanakkor engedett a bírálatoknak is, a fal magasságát négy méterről nem egész kettőre csökkentette, s az átjárhatatlannak tervezett beton helyett pedig előregyártott, tetszetős keramikus elemekből lesz végül is a fal, amelyen három bejárat lesz.
Milos Zeman miniszterelnök sajnálatát fejezte ki a falépítés miatt. "Sajnálom, hogy a város vezetése nem tudatosítja, hogy ezzel az üggyel nem a romák és a csehek, hanem Csehország és az Európai Unió közt épül fel a fal" - jelentette ki a kormányfő.
(MTI)
Ajánló:
(Angolul.)
Korábban:
(1999. október 6.)