Amerika nem ratifikálta a nukleáris kísérletek átfogó tilalmát kimondó egyezményt<br/>

Az amerikai szenátus szerda este szavazással elvetette a nukleáris kísérletek átfogó tilalmát kimondó nemzetközi egyezmény (CTBT) ratifikálását. A ratifikáláshoz kétharmados többség kellett volna, míg a többség ellenezte az egyezményt.

A száz tagú szenátusban csak 48-an (a demokraták közül 44-en, a republikánusok közül négyen) szavaztak igennel az egyezmény amerikai részről történő szentesítésére, 51-en ellenezték, egy szenátor pedig tartózkodott. A ratifikáláshoz kétharmados többség kellett volna.

Bill Clinton amerikai elnök1996-ban írta alá a CTBT-t, és azóta sikertelenül próbálta meggyőzni a republikánus többségű szenátust az egyezmény célszerűségéről. Az ellenzők szerint a nukleáris robbantási tilalom betartását nem lehet teljes biztonsággal ellenőrizni, és egyes államokat, például Irakot, Észak-Koreát ez a nemzetközi okmány nem tartaná vissza az atomkísérletekről. Ugyanakkor szerintük az Egyesült Államok értelmetlenül megkötné saját kezét, ha az 1963-as - a légköri és a tenger alatti robbantásokat kizáró - részleges atomcsend-szerződés után a föld alatti robbantásoktól való teljes tartózkodásra is kötelezettséget vállalna.

A washingtoni kormányzat emberei és a demokraták azzal érveltek: éppen a CTBT irányozza elő olyan világméretű, mintegy háromszáz létesítményből álló mérőberendezés-hálózat megteremtését, amely növelné az ellenőrzés megbízhatóságát. Ráadásul az Egyesült Államok hatalmas előnnyel rendelkezik a nukleáris eszközök megbízhatóságának pusztán számítógépes modellezéssel történő, tehát tényleges robbantásokat nem igénylő kontrollálására, illetve ezen eszközök tökéletesítésére. Ám az ellenzők szerint ez a képesség nem pótolja teljes értékkel a robbantási kísérleteket.

A szenátus évekig nem tűzte napirendre a CTBT ügyét. Néhány nappal ezelőtt a republikánus vezetés ezt megtette, amin a demokraták valamelyest fellelkesültek, de hamar kiderült: a republikánusok többsége nem fogadja el a CTBT-t, hanem a kérdés további halogatása helyett az egyezmény leszavazására törekszik. Clinton ezért a szavazás elhalasztását kérte, de nem volt hajlandó teljesíteni a republikánusok követelését, hogy írásban és feltétel nélkül ígérje meg: hivatali ideje alatt már nem is fogja kérni a ratifikálást. Így került sor a szerda esti szavazásra, amely vereséget mért a Clinton-kormányzat külpolitikájára.

A szavazás után Clinton elmondta: az Egyesült Államok tartja magát a CTBT-ben megfogalmazott robbantási moratóriumhoz, és erre szólított fel más államokat is. Az elnök kifejezte meggyőződését, az egyezményt előbb-utóbb ratifikálni fogja az amerikai szenátus. Clinton a mostani szenátusi állásfoglalást felelőtlennek és pártoskodó jellegűnek minősítette.

Most, hogy a washingtoni szenátus leszavazta az egyezmény törvénybe iktatását, tartani lehet attól, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező többi ország nem fog még akkora önmérsékletet sem tanúsítani, mint eddig. India és Pakisztán tavaly elvégzett egy-egy nukleáris robbantássorozatot, ami miatt az Egyesült Államok gazdasági büntetőintézkedéseket vezetett be ellenük.

Dacára annak, hogy az amerikai szenátus elvetette a CTBT ratifikálását, India kormánya továbbra is keresi a megegyezést ahhoz, hogy csatlakozzon az egyezményhez - mondta az indiai külügyminiszter, Dzsaszvant Szingh. Hozzátette: India örömmel értesült arról, hogy a washingtoni kormány a szenátusi elutasítás ellenére tartja magát az egyezmény előírásaihoz, és fenntartja a robbantási moratóriumot. Szingh kijelentette: országa is tartja magát ahhoz az önként vállalt atomcsendhez, amelyet a tavaly májusi kísérletek után jelentett be.

India a kísérletek befejezése után tárgyalni kezdett Washingtonnal arról, hogy egy napon ő is csatlakozna a CTBT-szerződéshez. A párbeszéd szolgálja mind India biztonsági érdekeit, mind annak az amerikai aggodalomnak az eloszlatását, hogy tovább terjednek az atomfegyverek.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)