15 országba telepített atomfegyvereket Amerika a hidegháború évei alatt<br/>

A hidegháború évei alatt az Egyesült Államok rendszeresen telepített atomfegyvereket külföldi országokba. Marokkó és Izland úgy adott otthont az amerikai harci eszközöknek, hogy az országok vezetői nem is tudtak arról. A tanulmányt a Bulletin of the Atomic Scientist adta közre, ezt pedig a Washington Post ismertette.

Már korábban is felmerült annak a gyanúja, hogy az USA atomtöltettel rendelkező rakétákat és bombákat telepített számos országba. A tanulmány egy olyan listát ad közre, amelyben a telepítés helye, ideje is megtalálható. Hawaii, Alaszka és néhány csendes-óceáni sziget ugyanolyan ellenőrzés alatt állt, mint a külföldi országok.

A lista – melyet 1978-ban írtak - a védelmi minisztérium saját adatain alapul, és tartalmazza az 1945 és 1977 közötti telepítéseket. A Pentagon történelméről szóló dokumentumok titkosságát az idén oldották fel, mert a tájékoztatási törvény ezt írja elő.

A listán többek között Kuba, Németország és az Egyesült Királyság neve is szerepel, de összesen 15 országba telepített Amerika atomfegyvert.

A tanulmány feltárja, hogy atombombát telepítettek 1956 és 1959 között Izlandra. Mindez természetesen az ország vezetőinek tudta nélkül történt, mert az ország arról híres, hogy atomellenes nézeteket vall.

Ugyancsak a francia kormány beavatása nélkül telepíttetett Marokkóba atombombát Truman elnök, 1952 januárjában. A Szovjetunió elleni háború esetén Amerikát szolgálták volna azok a harci eszközök is, melyeket 1954 és 1963 között helyeztek el az ország területén.

Töltet nélküli atombombákat helyeztetett Eisenhower elnök Japánba is 1954-55-ben. Akkor volt az USA és Kína között a legfeszültebb a válság Tajvan kérdése miatt.

Dél-Koreába, a Fülöp-szigetekre és Tajvanra is jutott az atombombákból, tüzérségi lövedékekből, rakétákból és robbanófejekből. Az azonban még nem tudható, hogy ezen országok legfőbb vezetői tudtak-e arról, hogy mi található náluk.

A külföldi vezetők ugyanis számos esetben nem akarták tudni, hogy országuk talaja mit rejt, és az idő múlásával egyre nehezebb megállapítani, hogy tiltakoztak-e az eszközök telepítéséről szóló amerikai bejelentés után, vagy sem.

A '60-as években több mint 7000 atomfegyvert tároltak Németországban, Ázsiában pedig közel ezret.

A hanyatlás a vietnami háború után következett be, a '70-es évek végére már csak Dél-Koreában maradt ilyen jellegű fegyver, azonban 1991-ben azokat is kivonták.

A tanulmány szerint mára már 150-nél is kevesebb atombombája maradt az USA-nak, melyek java része hét NATO-ország 10 légibázisán található, a többi pedig az Egyesült Államokban.

Ajánló:

(angolul)