Andreotti az elmúlt évtizedekben hét alkalommal töltötte be a miniszterelnöki posztot, és huszonegyszer állt miniszteri tárcák élén.
A szicíliai alvilághoz fűződő kapcsolatairól már korábban is rendszeresen kaptak lábra híresztelések, de hivatalos vádemelésre csak a kilencvenes évek első felében kerülhetett sor.
A vádak mind a letartóztatott és a hatóságokkal együttműködni hajlandó maffiózók terhelő vallomásain alapultak. Szeptemberben a perugiai esküdtszék egyszer már felmentette a nyolcvankét éves politikust egy gyilkossági ügyben.
A most lezárult perben ugyancsak a "júdás" maffiózók jelentették a vád egyetlen pillérét. A büntetőjogi eljárás hat évvel ezelőtt kezdődött. A később hamisnak bizonyult vádak olyan bűnözők szájából hangzottak el, akik ezáltal országos "hírnévre" tettek szert Itáliában: Leonardo Messina, Gaspare Mutolo, Balduccio Di Maggio, Francesco Marino Mannoia, Tommaso Buscetta. Nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy a volt miniszterelnök szinte családias viszonyban állt a szicíliai bűnszövetkezet számos főkolomposával, így a hírhedt Salvo fivérekkel.
Di Maggio egy olyan eset szemtanújának vallotta magát, amelyben a politikus csókot váltott Toto Riinával, a maffia akkori vezetőjével. A "bűnbánók" szerint Andreottit nagybácsinak nevezték a maffiában.
E vallomásokból olyan kép alakult ki, amely szerint Andreotti és a Cosa Nostra között megállapodás köttetett. A látszat szerint ennek köszönhetően a volt kereszténydemokrata párt támogatása fejében a szicíliai alvilág valóságos politikai és gazdasági hatalmat élvezett, állam lehetett az államban.
Az ügyész által felvonultatott 401 tanú azonban nem tudta bizonyítható tényekkel meggyőzni az esküdteket a vádlott bűnösségéről, a védelem által beidézett 126 tanúnak nagyobb hitelt adtak.
Andreotti másodszori felmentése ettől a pillanattól fogva nemcsak a "bűnbánók" szavának a hitelességét tette semmissé, hanem a bírósági eljárások eddigi gyakorlatát is erősen megkérdőjelezi.
A közvélemény nagy része, különösen a balközép szellemiségű sajtó azonban továbbra is kiemeli Andreotti politikai felelősségét. Végtére is valóban ő testesítette meg a háború utáni politikai rendszert, amelyben a maffia és a politikai elit számos fontos területen tagadhatatlanul összefonódott.
(MTI)
Korábban:
(1999.09.20.)