Az iraki döntésről Fred Eckhard ENSZ-szóvivő hétfőn számolt be New Yorkban, azonban az iraki illetékesek hivatalosan kedd reggelig még nem erősítették meg a kőolajexport leállításának tényét.
A hír hatására a nyersolaj ára hétfőn erősen emelkedett, és az 1991-es Öböl-háború óta eltelt időszak legmagasabb értékére növekedett. (New Yorkban a kőolaj hordónkénti ára 27 dollárra kúszott fel a pénteki 26,56 dolláros záróárról. Egy évvel ezelőtt hordónként 12 dollárba került a kőolaj.)
Eckhard elmondta, hogy az Irakból a törökországi Ceyhanba érkező olaj szállítását már hétfőn leállították, míg az iraki Mina al-Bakr kikötőjében kedden lép életbe az exporttilalom. Az ENSZ-szóvivő szerint úgy tűnik, hogy Bagdad így fejezi ki elégedetlenségét a Biztonsági Tanács pénteken elfogadott határozata iránt, amely a szokásos hat hónap helyett mindössze 15 nappal, december 4-ig hosszabbította meg az olajért élelmiszert program hatályát.
Az ENSZ-program keretében, emberiességi megfontolásból megtörve az Irak körüli embargót, Irak eddig félévente 5,2 milliárd dollárért exportálhatott kőolajat. A bevétel az ENSZ számlájára érkezett, és az összegből - ugyancsak nemzetközi ellenőrzés mellett - Irak élelmiszert és gyógyszert vásárolhatott, illetve ebből a forrásból fedezték az ENSZ iraki tevékenységét és finanszírozták az Irak 1990-es kuvaiti inváziója okozta károk megtérítését.
A BT elvileg azért döntött úgy, hogy csak 15 nappal hosszabbítja meg a program hatályát, mert reményei szerint ez az idő elegendő lesz az öt állandó tagállamnak a megegyezésre egy olyan határozat tervezetéről, amely az embargó felfüggesztéséért cserébe előirányozza az ENSZ leszerelési szakértőinek visszatérését Irakba. Irak azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a BT feltételek nélkül oldja fel az országot sújtó szankciókat.
(MTI)
Ajánló:
Tagok, szerkezet, feladatok. (angolul)
Korábban:
(1999.09.13.)