Az 53 886 számlát négy csoportba osztották. Az első kategóriában 3191 számla szerepel. Fő közös jellemzőjük, hogy a tulajdonos neve megegyezik a holocaust valamely ismert áldozatának nevével.
A második csoportban, 7280 számla esetében a tulajdonos nevét nem találták a holocaustáldozatok nyilvántartásában, de más jellemzőik utalnak arra, hogy tulajdonosaik áldozatok lehettek.
A harmadik csoportban 30 690 lezárt számla szerepel, amelyet a tengelyhatalmak vagy az általuk megszállt országok területén élők 1933 és 1945 között nyitottak, akiknek a neveit szintén megtalálták az áldozatok listáján.
Végül a negyedik csoportban 12 723 számla van, amelyek tulajdonosainak nevét nem találták a holocaustáldozatok listáján, és az sem bizonyítható, hogy a tulajdonosok az említett területeken éltek, ám a revizorok szerint mégsem zárható ki a kapcsolat.
A vizsgálat során 650 revizor mintegy hároméves munkával az 1945-ben létező - mára 59 pénzintézetté összeolvadt - 254 bank dokumentumait vizsgálta. Ezek akkoriban a svájci bankrendszer több mint 80 százalékát tették ki.
(MTI)
Ajánló:
A Magyar Nemzet cikke (1999. szeptember 9.)