A bulgáriai Hiszárjában befejeződött a Jugoszláviával szomszédos hét ország miniszterelnökeinek munk

A kormányfők elhatározták, hogy a tanácskozásnak folytatása lesz, mégpedig Budapesten, egy későbbi időpontban. A kötetlen munkatalálkozó záróakkordjaként Petar Sztojanov bolgár köztársasági elnök díszebédet adott a résztvevők tiszteletére. A tanácskozáson részt vett Javier Solana, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Sergio Balanzino, a NATO-főtitkár helyettes is.

A Jugoszláviával szomszédos hét ország miniszterelnökei szombaton megrendezett bulgáriai munkatalálkozójukon egyetértettek a régió újjáépítését célzó nyugati segélyek fontosságában, ugyanakkor megoszlottak a vélemények a belgrádi rezsimmel szemben elrendelt szankciók esetleges feloldása vagy könnyítése ügyében. Megvitatták a Duna hajózhatóvá tételének kilátásait is.

Fotó: Oleg Popov

A fél évvel korábban Szarajevóban elfogadott program az egész délkelet-európai régió újjáépítését, felzárkóztatását segítené a háborúskodás miatt nagy károkat szenvedett, elmaradott térségekben. Mint a házigazda Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök hangoztatta, türelmetlenül várják a stabilitási egyezmény mielőbbi tényleges beindulását, hisz annak kedvező hatásai csak jelentős idő múltán lesznek érzékelhetőek.

A Milosevic-rendszerrel szemben hozott szankciók megítélése viszont megosztotta a részvevőket. A hírügynökségek Zlatko Matesa horvát kormányfőt és bolgár kollégáját idézték, akik szerint enyhíteni és változtatni kellene a jelenlegi korlátozásokon, mert azok nem Milosevicet és támogatóit, hanem az egyszerű embereket sújtják. Kosztov ugyanakkor a szerbiai ellenzéknek felrótta, hogy nem kezdtek párbeszédet az ország kisebbségeivel, noha Jugoszlávia lakosságának 36 százalékát ők alkotják.

Haris Silajdzic boszniai miniszterelnök szerint minden probléma Belgrádból indul ki és addig nem lesz megoldás, amíg a mostani rendszer uralkodik.

Ilir Meta albán kormányfő szerint a szankciók nem eléggé hatékonyak és gondokat okoznak a szomszédos országoknak, mégis ésszerűtlen lenne enyhítésük a jelenlegi helyzetben, mert csak felbátorítanák vele Milosevicet.

A dunai hajózás újraindítása is a találkozó fontos témája volt. A Nyugat elvetette, hogy segítse a hídroncsok eltávolítását mindaddig, míg Milosevic van hatalmon. Milosevic viszont kitart amellett, hogy csak akkor lehet szó a Duna-meder megtisztításáról, ha a nyugati államok készek lesznek kifizetni a NATO által szétbombázott nyolc Duna-híd újjáépítési költségeit. EU-források pénteken jelezték: lehetséges egy kompromisszum, amennyiben Belgrád beleegyezik, hogy nagyrészt uniós pénzekből egy ideiglenes híd felépítésével segítsék az ellenzéki pártok vezette vajdasági Újvidéket.

Fotó: Oleg Popov

A munkatalálkozón részt vevő Orbán Viktor kifejezte örömét afelett, hogy a találkozó folytatás Budapesten lesz, és nem csupán magyar kezdeményezésre, hanem mintegy egyöntetű óhajként.
A miniszterelnök elmondta, hogy a konferencián szóba hozta a Vajdaság kérdését is. Rámutatott: ez elmúlt háborús években betelepült szerbek feszültséget szítanak. A Vajdaság veszélyeztetett térség, a nemzetközi közösségnek ezért fokozott figyelmet kell rá fordítania.

(MTI)