Hétfőn tartják Horvátországban az elnökválasztás második fordulóját<br/>

Horvátországban hétfőn ismét urnák elé szólítják a választókat az elnökválasztás második fordulójára, amelyen az eredménytől függetlenül jogilag is megerősítik a Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) teljes trónfosztását.

A második fordulóban Stipe Mesic, a Horvát Néppárt (HNS) alelnöke, a volt Jugoszlávia utolsó elnöke és Drazen Budisa, a Szociálliberális Párt (HSLS) elnöke között választhatnak a szavazók. Kettőjük közül az lesz az államelnök a következő 5 évben, aki több szavazatot szerez. (A választási törvények szerint már akkor is érvényes lenne a szavazás, ha azon csak három állampolgár venne részt, és kettő ugyanarra a jelöltre szavazna.)

A közel egy évtizedig uralkodó Horvát Demokratikus Közösség elveszítette a parlamenti választásokat, elveszítette többségét a parlamentben, még koalíciós alapon sem lehetett tagja az új horvát kormánynak, elnökjelöltje pedig kiesett a január 24-én tartott államfőválasztás első fordulójában. A második forduló már csak törvényesíti, hogy a párt elveszítette az államfői posztot is, és csupán ellenzéki szerepkörre kapott felhatalmazást a választóktól. Egyes sajtójelentések szerint már megkezdődött a mintegy 450 ezres tagságú HDZ három részre szakadásának a folyamata.

Horvátországban vasárnap nulla órától hétfő éjfélig kampánycsend lépett életbe, hogy a szavazásra jogosult mintegy 4,2 millió állampolgár még egyszer végiggondolhassa: ki legyen Horvátország köztársasági elnöke a következő fél évtizedben. Mesic és Budisa programja nem sokban különbözik egymástól. A különbségeket boncolgató zágrábi sajtókommentárok Mesic radikálisabb állásfoglalásait emelik ki, mindenekelőtt azokat, amelyekkel azt ígérte: meg kell tölteni a börtönöket azokkal, akik a Tudjman-rendszerben visszaéléseket követtek el, mindenekelőtt a gazdaságátalakítás és a privatizáció területén, és külpolitikai téren határozottan szakítani kell a boszniai horvátok "zágrábi kézi vezérlésével", korlátlan és ellenőrizetlen anyagi támogatásával. Mindkét jelölt az államfői jogkör korlátozása mellett lép fel. A tujdmani rendszerben az államfő volt a hadsereg főparancsnoka, ő nevezte ki és váltotta le a kormányfőt, valamint a kormány tagjait, tanácsadóinak bevonásával működtetett elnöki testületein keresztül számos olyan döntést hozott, amely más irányítási rendszerekben a parlament illetékességi köréhez tartozik.

A közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a választók többsége Stipe Mesicet támogatja, aki az elnökválasztás első fordulóját is megnyerte. Az utóbbi napokban Drazen Budisa jelentősen ledolgozott a hátrányából, de csak egy televíziós telefonos, valamint egy internetes közvélemény-kutatáson előzte meg Mesicet. A szavazás végső kimenetelét minden valószínűség szerint a HDZ hívei és a politikai elkötelezettséggel nem rendelkező választók döntik el. Az előbbiek közül több mint 500 ezren a HDZ jelöltjére szavaztak az első fordulóban, az utóbbiak pedig jelenleg is a választók mintegy ötödét teszik ki.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. január 25.)