Birtokáért kívánja perelni Jörg Haidert az ingatlan korábbi tulajának lánya<br/>

Földbirtokáért szándékozik perelni Jörg Haidert, az osztrák kormányba most bekerült jobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökét egy idős izraeli nő. Ugyanis a földbirtok, amelyen Haider ma él, egykoron a leendő felperes édesanyjáé volt és a náci időkben kényszerítették eladására.

A 73 esztendős Noemi Merhav édesanyját, Mathilde Roifert a nürnbergi faji törvények alapján arra kényszerítették, hogy 1600 hektáros karintiai birtokát eladja Josef Webhofernek, Jörg Haider egyik rokonának. A hírt a Der Standard című liberális bécsi lap adta közzé.

A birtok akkori árát jóval tényleges értéke alatt, 300 ezer birodalmi márkában állapították meg. A pénz zömét - 208 ezer márkát - átutalták a család számára egy olaszországi számlára, másik részét a Creditanstalt Klagenfurtnál fennálló hitel törlesztésére fordították. A birtok mai értékét Merhav asszony 15 millió dollárra becsüli.

Az olasz állampolgárságú Mathilde Roifer három gyermekével Palesztinába emigrált. A Roifer-család 1953-ban megkísérelte peres úton visszaszerezni a Medvevölgy nevű birtokát. Akkor azonban Merhav asszony elmondása szerint a klagenfurti hatóságok megtagadták édesanyjától a telekkönyvbe való betekintést.
Roifer asszony 1954-ben 120 ezer dolláros peren kívüli megállapodást kötött Josef Webhoferrel, ami akkor a birtok három évi hozamának felelt meg.
Josef Webhofer fia, Wilhelm 1986-ban a teljes birtokot unokaöccsének, Jörg Haidernek adta.

Haider jobboldali populista pártjának kormányba kerülése felháborodást váltott ki világszerte. Az EU szankciókat hirdetett meg emiatt Ausztria ellen, Ausztrián belül pedig mindennapossá váltak a tüntetések az új kormány ellen.

Maga Haider nem tagja a kormánynak, megmaradt Karintiában tartományi elöljárónak, nyilván azért, mert a harmadik birodalomról tett korábbi elismerő megjegyzései, és más hasonló "megbicsaklásai" miatt "nem szalonképes", noha bocsánatot kért már értük.

A Der Standard emlékeztetett arra, hogy a szabadságpárti-néppárti kormány programja kiemelten foglalkozik a jóvátételekkel, de konkrétan csak a kényszermunkásokat, a hadifoglyokat, valamint a Benes- és az Avnoj-dekrétumok áldozatait említi meg ebben az összefüggésben.

(MTI)

Korábban: