A kormány kisebbségpolitikája ellen tiltakoznak az osztrák nemzetiségek<br/>

Hadüzenetnek veszik az ausztriai etnikai kisebbségek az új kormány programjának azt a pontját, amely az egész országra ki akarja terjeszteni a kisebbségek ügyében hozott karintiai intézkedéseket. Mint ismeretes, Karintia tartományi elöljárója a szélsőjobboldali nézeteiről ismert Jörg Haider. A tartományban csak ott érvényesülnek a kisebbségi jogok, ahol az adott kisebbség létszáma eléri a lakosság 25 százalékát.

A kisebbségi programra a Népcsoport Központ, az ausztriai kisebbségi szervezeteket összefogó tömörülés szerdai bécsi sajtóértekezletén reagáltak az érintettek.

Rudolf Sarközi, az ausztriai romák képviselője szerint a cigányság változatlanul hátrányos helyzetben van, és a romák a mai napig nem kaptak kártérítést a háború idején elszenvedett üldöztetésért. Az EU parlamentjét - különös tekintettel a bővítésre és a csatlakozó országokban élő romák katasztrofális helyzetére - romamemorandum kidolgozására szólította fel.

A kisebbségek képviselői követelik a kisebbségekre vonatkozó törvények, illetve alkotmányi passzusok átdolgozását egyebek között azzal a céllal, hogy a kisebbségeknek biztosított jogok perelhetővé váljanak. (A kollektív kisebbségi jogokat ugyanis magánszemélyek nem perelhetik, a kisebbségek képviseleteinek pedig szintén nincs ilyen legitimációja.)

Követelik továbbá az 1955-ös államszerződésben rögzített kétnyelvű helység- és utcanévtáblák kihelyezését, a kétnyelvű iskolarendszer megteremtését a kisebbségek számára az óvodától az érettségiig, illetve a nevelő-oktató személyzet képzésében, az anyanyelv használatának biztosítását a közigazgatásban. Emellett kérik, hogy a közszolgálati ORF televízióban és rádióban anyanyelvi műsorokat készítsenek, biztosítsák a magánkézben lévő kisebbségi rádióműsorok és lapok anyagi fedezetét és növeljék a kisebbségek anyagi támogatását.

A tájékoztatón részt vevők felidézték Jörg Haider néhány "gusztustalannak" nevezett kijelentését, és rámutattak: minthogy Haider OsztrákSzabadságpártja immár a kormány része, "az Európai Uniónak természetesen joga van az Ausztriával szembeni szankciókhoz".

Ausztriában hivatalosan hat nemzeti kisebbséget tartanak számon. A legerősebb a horvát, az 1991-es népszámlálás szerint 25 ezer, a Népcsoport Központ becslése szerint mintegy 50 ezer fővel.

A szlovén kisebbséghez a népszámlálás szerint mintegy 16 500 ember, a központ szerint mintegy 50 ezer ember tartozik. Az eltérés abból adódik, hogy a népszámlálásnál nem minden nemzeti kisebbséghez tartozó polgár vállalta nemzetiségét. A szlovének főleg Karintiában és Stájerországban élnek.

A harmadik legerősebb csoportot alkotják a magyarok, akiknek a képviselői a sajtóértekezleten nem vettek részt. Magyarnak a népszámlálásnál 13 903 személy vallotta magát, a Népcsoport Központ 20-30 ezer főre teszi a magyar nemzeti kisebbség létszámát.

A csehek létszáma a népszámlálás szerint 8000, valójában 20 ezer körül jár.

Szlováknak 1991-ben 835 személy vallotta magát, de számuk a Népcsoport Központ szerint mintegy 5-10 ezer. A csehek és a szlovákok főleg Bécsben élnek.

A romák csak 1993 óta számítanak nemzetiségi kisebbségnek, ezért 1991-ből nincs adat arra, hányan lehetnek, de számukat 10-20 ezer főre teszik. Többségük Burgenlandban és Bécsben él.

(MTI)

Korábban: