Belgiumban a szélsőjobb elleni védekezésül néhány párt betiltását tervezik<br/>

A belga balközép kormány a politikai szélsőjobb elszigetelésének hatékonyabb eszközeit fontolgatja. Ennek során felmerült egyes pártok betiltásának gondolata is. Az erről szóló 20 oldalas tanulmányhoz hozzájutott a liberális belga Le Soir. A terv készítője, Laurette Onkelinx miniszterelnök-helyettes felelőtlennek bélyegezte a kiszivárogtatást.

Guy Verhofstadt miniszterelnök irodája közölte, hogy a kormány nem szándékozik betiltatni szélsőjobboldali pártokat.

A szocialista Laurette Onkelinx pedig, aki a koalíciós kormány munkaügyi és foglalkoztatási minisztere, kiemelte, hogy a felvetett kérdéseket a kormány egyelőre egy munkabizottságra bízta, előzetes feldolgozás végett. Elemeiről, köztük pártok esetleges betiltásáról állítólag eddig szó sem volt a kormány ülésein.

A miniszter asszony tanulmányának fő gondolata az, hogy bővíteni kell a faji megkülönböztetés ellen az esélyegyenlőségért küzdő társadalmi központ hatáskörét, anyagi és emberi eszközeit. A központot jó hét éve eredetileg a bevándorlók, főleg a színes bőrűek esélyegyenlőségének elősegítésére hozták létre. Az évek folyamán a megkülönböztetés fogalmát kiterjesztették a szegénység elleni küzdelemre, most pedig a javaslat szerint mindazok érdekvédelmét rá akarják bízni, akikről úgy vélik, hogy az élet bármely terén hátrány érte őket nemük, koruk, testi fogyatékosságuk vagy akár HIV-vírus általi fertőzöttségük okán.

A szocialista miniszter azonban ennél tovább is ment tanulmányában. Felvetette, hogy az antidemokratikus erők szakadatlan belgiumi térnyerése miatt meg kellene fontolni egy olyan eszköz bevitelét a jogrendbe, amely lehetővé tenné politikai pártok működésének betiltását. Olyan pártokra gondolt, amelyeknek bármilyen szintű választott képviselői sorozatosan és egybehangzó megnyilvánulásokkal kifejezik ellenségességüket az emberi jogok iránt. A dolgozat maga is számot vet azzal, hogy "e kérdésben a demokratikus pártok közti egyetértés hiánya azzal a kockázattal jár, hogy a kívánttal ellenkező hatást ér el".

A Le Soir úgy értesült, hogy a szűkebb kabinet ülésén – melyen a javaslat először elhangzott - hosszú és kemény vita folyt, amelyben flamand-vallon vonalon oszlottak meg a vélemények.

Belgiumban a helyhatósági választások októberben lesznek csak, de a koalíció balközép pártjaiban már nő az idegesség amiatt, hogy Flandriában a szélsőséges nacionalista, sőt szakadár Flamand Blokk olyan mértékben törhet előre, hogy több jelentős városban is megkerülhetetlen vezető erővé válik.

A miniszter asszony dolgozatában említett esélyegyenlőségi központ igazgatója a minap felvetette egy interjúban, hogy meg kellene próbálni leválasztani a Flamand Blokk mérsékeltebb elemeit a kemény magról, pozíciókat kínálni nekik. Ezzel talán ki lehetne váltani a párt olyan kettészakadását, mint amilyen a francia Nemzeti Frontban lejátszódott.

A kormányfő ezért szigorúan megfeddte a központ elnökét, Johan Lemant, a liberális sajtó pedig szinte "fejét vette". Egyes megfigyelők most úgy vélik, hogy ezzel a tervvel a kormány valami hasonlóra törekszik. Az októberi választásokig lebegteti a fenyegetést a Flamand Blokk feje felett, hátha a nyomással sikerül belső robbanást kiprovokálni a tömörülésen belül.

(MTI)

Ajánló:

Belga pártok linkgyűjteménye.