Az egyre erősödő etnikai villongások miatt megerősítették Koszovó határainak védelmét<br/>

A NATO-békefenntartók a fegyverek és gerillák kiáramlásának megakadályozásáért hétfőn megerősítették Koszovó határainak ellenőrzését. A tartományban számos összetűzés történt a szerbek és az albánok között.

Az intézkedésre azután került sor, hogy a főleg albánok lakta kelet-szerbiai Dobrosinban szórványos összetűzések voltak albán nemzetiségű gerillák és a szerb rendőrség között, s félő, hogy a tavalyi koszovói konfliktushoz hasonló harcok újulnak ki.

Dobrosin vidéke Koszovó amerikaiak ellenőrizte részével határos. A környékről már több százan hurcolkodtak el, s a legközelebbi koszovói városban, Gnjilanéban kerestek menedéket.

Egy NATO-szóvivő állítása szerint a határok hatékonyabb ellenőrzése érdekében a területen sűrítik a gépjárműves és gyalogos járőrözést.

Az AP hírügynökség szerint a határőrizet megszigorítása jelzi a NATO növekvő aggodalmát egy újonnan formálódó felkelőcsoport miatt. Az új gerillaszervezet tagjai azt állítják magukról, hogy az albánok lakta falvaknak a szerb támadásoktól való védelmére szövetkeztek.

A Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadserege elnevezést viselő gerillacsoport arról a három, főleg albánok lakta Koszovón kívüli dél-szerbiai helységről kapta a nevét, amelynek lakói szerb zaklatás áldozatának mondják magukat.

- A NATO nem fogja megengedni, hogy Koszovó menedékévé váljon szélsőséges fegyveres csoportoknak, amelyek azt hiszik, hogy büntetlenül indíthatnak támadást Dél-Szerbia ellen - mondta egy NATO-tiszt.

A koszovói határőrizet szigorítását azon a napon jelentették be, amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa kitűzte a koszovói helyzet megvitatását. A tanácsülés előtt a belgrádi kormány szétosztott a tagok között egy memorandumot, amely egyebek közt azt a vádat tartalmazza, hogy a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai munkatáborokat működtetnek Maticane pristinai elővárosban és a dél-koszovói Prizren mellett fekvő Dusanovóban. A jugoszláv memorandum szerint a lágerekben több száz elrabolt szerb polgári személyt tartanak fogva, rendkívül kegyetlenül és embertelenül bánva velük.

A NATO-békefenntartók megalapozatlannak nevezték a jelentést. Philip Anido szóvivő kijelentette, hogy "nincsenek semmiféle táborok Koszovóban".

Akisz Cohacopulosz görög védelmi miniszter szerint a koszovói határvidéken működő albán fegyveresek kárt okoznak a nemzetközi béketeremtő erőfeszítéseknek, és újabb konfliktust idézhetnek elő a térségben.

Jugoszlávia genfi ENSZ-képviselője újra azzal vádolta meg Bernard Kouchnert, a koszovói nemzetközi közigazgatás vezetőjét, hogy az amerikai érdekeket szolgálja a jugoszláv tartományban.

Kouchner, az általa irányított ENSZ-közigazgatás és a NATO vezette békefenntartó erő "közvetlenül felelősek" a koszovói helyzet romlásáért, amit a szerbek és más nemzeti kisebbségek elleni erőszak fémjelez" – állítja Branko Brankovics nagykövet.

(MTI)