Az elnökválasztás szabályai<br/>

Borisz Jelcin, mielőtt 1999 december 31-én lemondott volna elnöki posztjáról aláírta az új elnökválasztási törvényt. Az "Oroszország elnökének választásáról" című törvény azt az 1995 május 17-e óta érvényben lévőt váltja le, amely alapján 1996-ban Jelcint is megválasztották.

Az alábbiakban a BBC Monitoring alapján olvashatók az új elnökválasztási törvény főbb pontjai.

Általános rendelkezések

Ha az elnök korábban lelép hivatalából, mint ahogy lejárna a ciklusa, a Szövetségi Tanács, az orosz parlament felsőháza köteles kiírni az új választásokat az elnök visszalépését követő harmadik hónap utolsó vasárnapjára.

A közvetlen választás, szabad, önkéntes és titkos minden 18-adik életévét betöltő állampolgár számára, beleértve a külföldön élő orosz állampolgárokat is, de kizárva a cselekvésképteleneket és a börtönbüntetésüket töltőket.

Valamennyi elnökjelölt orosz állampolgár kell legyen, aki legalább tíz éve Oroszországban él, és legalább 35 éves.

Ha egy kivételével valamennyi jelölt visszalép, 90 napon belül új választásokat kell kiírni.

Kampány és anyagi támogatás

A kampány során a jelöltek használhatnak röpcédulát, plakátot, rendezhetnek gyűléseket, vitákat vagy egyéb rendezvényeket, amelyeket a törvény tételesen nem tilt.

A minden jelöltnek hivatalosan kiszabott kampányidőn túl, amelyet a Központi Választási Bizottság (CEC) határoz meg, bármely rádióban, televízióban elhangzott vagy újságban közétett kampányért fizetni kell azokból az adományokból, amelyeket a pártok a támogatóiktól kifejezetten a kampányra kapnak.
Televízióban vagy rádióban a választás előtt 22 nappal lehet megkezdeni a kampányt, újságokban pedig 30 nappal korábban.

Külföldi állampolgárokat vagy szervezeteket, állampolgársággal nem rendelkező személyeket és nemzetközi szervezeteket nem lehet bevonni a kampányba, és nem is lehet tőlük adományt elfogadni.

Közvélemény-kutatási adatokat és előrejelzéseket közzé lehet tenni, de a választást megelőző három napon, illetve a választás napján nem. A tilalom az interneten való közzétételre is vonatkozik.

A kampányt a választás előtt egy nappal, éjfélkor be kell fejezni, de a plakátokat és egyéb szórólapokat nem kell eltávolítani.

Minden jelölt 26 millió rubelt, azaz 900 ezer dollárt költhet az első választási körben, és 34 millió rubelt, azaz 1,19 millió dollárt a második körben. Ezekbe az összegekbe beletartoznak az adományok is, függetlenül attól, hogy állami juttatásról, magánszemélytől vagy társaságtól származó pénzről van-e szó.

Törvénysértés

Bármiféle panasszal a Központi Választási Bizottsághoz (CEC) lehet fordulni vagy súlyosabb esetekben a legfelsőbb bírósághoz. A CEC bármilyen szabálysértés észlelésekor a médián keresztül figyelmeztetheti a jelöltet vagy akár ki is zárhatja. Súlyos esetben módosíthatja a választási eredményeket anélkül, hogy előtte figyelmeztette volna a szabálysértő jelöltet.

A jelöltek nyilvántartásba vétele

A választókörzeteket a helyi hatóságoknak kell kijelölniük legkésőbb 30 nappal a választás napja előtt. Választókörzetenként maximum 3000 regisztrált szavazó lehet.

A katonák lakhelyüktől függetlenül abban a választókörzetben szavazhatnak, ahol az egységük van. Ha azonban az állomáshelyük megközelíthetetlen területen van, akkor a lakóhely szerinti választókörzetben kell szavazniuk.

A nagykövetségek feladata külföldön felállítani a szavazóhelységeket.

A választópolgárokat csak egy szavazókörzetben szabad regisztrálni. Ha valaki csak ideiglenes lakhellyel rendelkezik vagy nincs sehova bejelentve, akkor abban a szavazókörzetben kell regisztrálni, amelyikben az utolsó bejelentett lakcíme volt az illetőnek.
A szavazóbizottságnak legkésőbb a választás előtt 20 nappal nyilvánosságra kell hoznia a végső listát.

A szavazás

A szavazóhelységekben ki kell függeszteni a jelöltek adatait, és arról is tájékoztatni kell a választókat, ha a jelöltnek több állampolgársága van vagy éppen bűnvádi eljárás folyik ellene.
A szavazás tisztaságára a helyi választási bizottság tagjai és megfigyelők is figyelnek.

A szavazócédulán a jelöltek nevét ábécé-sorrendben kell feltüntetni, majd a nevek alatt röviden tájékoztatni kell a szavazópolgárokat a jelöltekről.
A nevek mellett egy-egy üres négyzet szerepel. A szavazó az általa kiválasztott jelölt neve melletti négyzetet ikszeli be. A szavazólap alján még egy négyzet szerepel, ide az tesz ikszet, aki egyik jelöltre sem akar szavazni.

A szavazatokat tíz napon belül kell összeszámolni.

A szavazás után

A törvény nem rendelkezik tételesen a második forduló lebonyolításáról, és nem szab minimum-létszámot az első fordulóra.
A második fordulót három héttel az első után kell tartani.

A megválasztott elnök kinevezése négy évre szól. Előrehozott választások esetén - mint amilyen a mostani is - a megválasztott elnök a hivatalos eredmény kihirdetése után 30 nappal foglalhatja el hivatalát.

Ajánló:

(oroszul és angolul)