Egyelőre nem tudni, mikor csatlakozhat újabb ország a NATO-hoz<br/>

Egy évvel az első három kelet-európai ország befogadása után a NATO egyelőre befagyasztja keleti bővítési terveit. A hírt közlő brit napilap szerint gyakorlati és politikai problémák jellemzik a bővítési folyamatot. A következő, 2002-es tagfelvétel ezért csúszni fog.

A The Daily Telegraph konzervatív brit napilap nyugati illetékesekre hivatkozva hétfői számában arról írt, hogy az észak-atlanti szövetség egyelőre szünetelteti bővítési terveit. A NATO új hadseregei Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban pénzhiányban szenvednek, rosszul felszereltek, és gyakran nem készek bevetésre.

Egy éve a NATO ugyan ígéretet tett arra, hogy ajtaja nyitva marad Kelet-Európa többi országa előtt, a "bővítés tapasztalata oly fájdalmas és megosztó hatású volt, hogy a balti államok és a Balkán számára egy újabb vasfüggöny hullhat alá. Csúszik a csatlakozás következő hulláma számára meghatározott 2002 végi feltételes időpont."

Londoni, brüsszeli és washingtoni diplomaták szerint a fő probléma az Egyesült Államok. "Az előző bővítés tapasztalata a vártnál sokkal, sokkal ridegebb volt. Clinton elnöknek és Madeleine Albright külügyminiszternek csatát kellett vívnia azért, hogy megnyerjék a szenátust a bővítés első köréhez. Úgy tűnik, jelenleg nincs meg a kedv ahhoz, hogy egy további érdekében nyomást gyakoroljanak. A NATO-bővítéshez a szenátus kétharmados támogatása szükséges, amit nehezen tudna elérni a következő amerikai elnök, bárki legyen is az.

A második probléma Oroszország. "A NATO megpróbálja újjáépíteni viszonyát Oroszországgal a kapcsolatokat megterhelő koszovói válság után. Mivel Oroszországnak új elnöke van Vlagyimir Putyin személyében, senki nem siet ismét szembehelyezkedni Oroszországgal a bővítés kérdésének a felvetésével" - mondta egy nyugati illetékes.

A harmadik problémát az újonnan jelentkezők jelentik. Nemcsak kétségtelen katonai gyengeségük miatt, de még az sem világos, valóban a szövetséghez akarnak-e tartozni. Szlovákiában, amely a sorban az élen áll, a koszovói válság óta csak 49 százalékos a közvélemény támogatása.

A brit lap szerint a NATO eredeti tagjai aggódnak a három új közép-európai ország ambivalens magatartása miatt is. A szövetségen belül ők voltak a legvonakodóbb támogatók a koszovói válságban, azóta közvéleményükben csökkent a NATO támogatottsága. Még bizonyítaniuk kell azt is, hogy katonailag képesek hozzájárulni a szövetséghez. Az úgynevezett interoperabilitás, amely a NATO-doktrína létfontosságú része, nem alkalmazható az új tagállamok esetében. Felszerelésük, képzési színvonaluk nem éri el a NATO színvonalát. Fő problémájuk pénzügyi jellegű. A modern fegyveres erők drágák, és mivel mindhárom ország gazdasága még most áll talpra a kommunista irányítás évtizedei után, a védelmi költségvetésükre nyomás nehezedik - írja a the Daily Telegraph.

(MTI)

Ajánló:

Az észak-atlanti szövetség honlapja. (angolul)