Egyre keményebben lép fel Európa a menekültekkel szemben<br/>

Európa országaiban egyre durvább menekültpolitikát alkalmaznak. Számos országban csökkenteni kívánják az évente kiadható menekültstátusok számát, és mind több helyen számíthat gyors kiutasításra az, aki illegálisan lép az adott ország területére.

Nagy-Britanniában egyre hevesebb vita folyik a menekültkérdésről, mivel gyorsabban nő azoknak a száma, akik illegálisan lépnek a szigetország földjére, mint ahányan menekültstátust kérnek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága mind a munkáspárti kormányt, mind a konzervatív ellenzéket kritizálja durva hangnemű menekültpolitikájáért. A pártok szerint egyre több az ál-menekült, az ENSZ azonban úgy véli: ezt semmi sem bizonyítja. Májusban helyi választásokat tartanak a szigetországban, és mindkét párt azt tervezi, hogy csökkenti az egy évben kiadott menekültstátusok számát. Jelenleg évente 60 ezren kérnek ilyen jogállást.

A brit kormány szerint is gyorsítani kell azt az eljárást, melynek eredményeként a törvénysértő menekülteket és az illegális bevándorlókat kiutasítják az országból.

A menekültek érdekeit védő szervezetek azon aggódnak, hogy menekültellenes cselekedeteket hajtanak majd végre Nagy-Britanniában is. Az egyik legdurvább támadás 1990-ben történt Németországban, ahol felgyújtottak egy menekültszállást.

A szervezetek emellett félőnek tartják, hogy az európai országok felmondják az ENSZ menekültügyi egyezményét, melynek értelmében a menekülteknek sehol sem kell üldözéstől tartaniuk. Szerintük már meg is tették ebbe az irányba az első lépéseket.

Nyugat-Európában évente körülbelül 300 ezer menekült keres oltalmat.

A világ több mint 100 országában kell az utazóknak beutazási engedélyt kérniük ahhoz, hogy az Európai Unióba (EU) utazhassanak. A legtöbb menekült ezért illegálisan érkezik a nyugat-európai országokba.

A gazdag uniós országok ezért kemény bevándorlási politikát követelnek meg azoktól a kelet-európai országoktól, amelyek csatlakozni kívánnak a határok nélküli Európához.

Görögországban tengeri járőrök védik a partokat az illegális bevándorlóktól. A lengyelek ugyanakkor úgy vélik, csak úgy tudnak az európai biztonsági zónához csatlakozni, ha lezárják a korábbi Szovjetunióból megalakult balti államokkal közös határaikat. Mindezek természetesen gazdasági problémákat és politikai viszályokat okoznak.

Eközben bizonyítékok kerülnek napvilágra, melyek azt támasztják alá, hogy az utóbbi években előítéletektől sem mentes megkülönböztetésben van részük a különböző kisebbségeknek, leginkább a cigányoknak, Romániában, Szlovákiában és Csehországban.

Európa-szerte virágzik az emberkereskedelem, és a nyugati országok még nem találták meg annak a módszerét, hogyan lehetne az okkal menekülőket befogadni anélkül, hogy a csak a jobb élet reményében bevándorolni szándékozókat is beengednék.
Az EU ezért meghatározza azokat az országokat, melyek lakói elsőbbséget élveznek, ilyenek: Albánia, Marokkó, Szomália, Sri Lanka és Afganisztán.