Megkezdődött az Atomsorompó Szerződés felülvizsgálati értekezlete <br/>

Kofi Annan ENSZ-főtitkár hétfőn kijelentette, hogy a nukleáris háború veszélye "nagyon reális és rémisztő lehetőség" a XXI. század küszöbén is. A főtitkár az Atomsorompó Szerződés egy hónapig tartó felülvizsgálati értekezletét nyitotta meg hétfőn New Yorkban, az ENSZ székhelyén.

Az 1970-ben aláírt Atomsorompó Szerződésről ötévente tartanak felülvizsgálati konferenciát. Az idei értekezleten az atomfegyverrel nem rendelkező aláírók várhatóan bírálni fogják az öt atomhatalom halogató magatartását - írta a Reuters. A szerződés értelmében az öt eredeti nukleáris hatalom - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország - megtarthatja atomfegyvereit, de ígéretet kényszerült tenni a leszerelés irányába való elmozdulásra.

A szerződés további 182 aláírója lemondott atomfegyver birtoklásának igényéről, viszont cserébe ígéretet kapott a békés célú nukleáris technológiához való hozzáférésre. A tanácskozás másik központi témája várhatóan annak a négy országnak a bírálata lesz, amely a mai napig nem csatlakozott a szerződéshez: India, Pakisztán, Izrael és Kuba.

A megnyitón Kofi Annan kijelentette, hogy az India és Pakisztán által 1998-ban végrehajtott földalatti atomkísérletek "súlyosan visszavetették a nukleáris kísérletekre és az atomsorompóra vonatkozó globális normák ügyét". A főtitkár elismerte, hogy előrelépés történt a leszerelés területén, de figyelmeztetett: "nincs helye az önelégültségnek akkor, ha a nukleáris háború veszélyéről van szó". Annan a nukleáris leszerelés területén mutatkozó legújabb kihívásnak nevezte "azt a növekvő nyomást, amely nemzeti rakétavédelmi rendszerek telepítésére irányul". Ez veszélyezteti a rakétavédelmi rendszerekről szóló jelenlegi szerződést, új fegyverkezési hajszát indíthat el, visszavetheti a nukleáris leszerelést és az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelmet.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva teljesítette szerződéses kötelezettségét, amikor ratifikálta a START-2 és a CTBT nukleáris leszerelési szerződéseket és most az Egyesült Államok térfelén a labda. Igor Ivanov a The New York Timesban megjelent cikkében szólt erről. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben az 1972-ben aláírt ABM rakétaelhárító egyezményt. Közölte, hogy ha Washington visszalép a szerződéstől, Oroszország nem fogja magára nézve kötelezőnek tartanak a hadászati fegyverzetek leszerelése ügyében tett vállalásokat.

(MTI)