Jörg Haider távozása után sem változtat politikáján az Osztrák Szabadságpárt

Klagenfurtban, hétfőn megkezdődött az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 25. szövetségi kongresszusa. Az eseményen Jörg Haider eddigi elnök átadta a helyét Susanne Riess-Passernek, majd a küldöttek elfogadtak két határozattervezetet. Az új elnök nem kíván a párt politikáján változtatni és hangoztatta a távozó Haider iránti lojalitását.

Susanne Riess-PasserA klagenfurti vásárvárosban 670 küldött üdvözölte a bevonuló Jörg Haidert, Susanne Riess-Passert és az FPÖ velük tartó kormánytagjait.

Az épületet a rendőrség biztonsági kordonnal vette körül, mert az FPÖ elleni tüntetéseket helyeztek kilátásba, ám a kongresszus kezdetekor mindössze 24 karintiai tüntetett a párt ellen. Az FPÖ kongresszusát igen nagy érdeklődéssel kíséri a média: mintegy 200 kül- és belföldi újságíró akkreditáltatta magát.

A pártelnökség döntése értelmébe az elnökhelyettesi tisztségekbe Herbert Scheibner védelmi miniszter, Peter Westenthaler, a párt parlamenti frakcióvezetője és eddigi főtitkára, valamint Hubert Gorbach, a vorarlbergi FPÖ vezetője kerül. Akárcsak Riess-Passer, az új tisztségviselők valamennyien Haider leghívebb követői közül valók.

Riess-Passer beszámolóját főleg az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Európai Unió bírálatának szentelte. Katasztrofálisnak nevezte a szociáldemokraták 30 évi kormányzása után átvett örökséget, s azt mondta, az SPÖ kormányzása nem szolgálta Ausztriát.

A tizennégyek szankcióiról szólva kijelentette: ezt Ausztriának nem szabad eltűrnie, hanem ki kell követelnie jogait. Az EU felől fenyegető új imperializmus veszélyeire figyelmeztetett és a
szankciókat büntetésnek nevezte azért, "mert merészeltünk nem szocialista kormányt választani". "Az EU-val szembeni kötelezettségeink teljesítése a velünk szembeni kötelezettségek teljesítésétől függ" - jelentette ki félreérthetetlenül.

Riess-Passer visszautasította az FPÖ ellenfeleinek azon kívánságát, hogy az FPÖ váljon "szófogadó, beilleszkedő párttá", és elutasította azt a követelést is, hogy pártelnökként függetlenítse magát Jörg Haidertől és változtassa meg a pártot. Az új pártelnök-alkancellár hangoztatta Haider iránti lojalitását, azt, hogy a párt Haider nélkül nem lenne az, ami és a távozó elnökhöz fordulva megígérte, hogy Haider mindig számíthat rá.

Susanne Riess-Passert beszámolóját követően a küldöttek 91,5 százalékos szavazati aránnyal megválasztották őt a párt új elnökévé.

Jörg HaiderJörg Haider búcsúbeszédében azzal indokolta lemondását, hogy a kormány szabadságpárti tagjait mindenki az ő marionettjeinek tartja, s ez nem jó, ezen kívül pedig a karintiai tartományi főnökként rá háruló feladatoknak kíván eleget tenni. Haider hosszan beszélt az EU
szankcióiról, amelyeket annak tulajdonított, hogy "a szocialisták hadat üzentek saját népüknek és készek megalázni a népet".

A távozó pártelnök korábban javasoltát ismételve követelte a nép megkérdezését a szankciókról, szerinte ugyanis, ha az osztrákok 60-80 százaléka a tizennégyek intézkedései ellen szavaz, az kihívás lesz az SPÖ számára is, és Thomas Klestil államfőt is rábírja arra, hogy félreérthetetlenül felemelje a szavát a szankciók ellen, amit már régen meg kellett volna tennie. (A nép megszavaztatásának kérdésében vált láthatóvá nemrég az első repedés a koalíción, amennyiben a partner ÖVP ezt feleslegesnek mondta és ellenezte, e héten azonban Wolfgang Schüssel kancellár már nem zárta ki a lehetőséget.)

Haider közölte: "Kibírjuk, hogy még nem én vagyok a kancellár" és nem zárta ki, hogy a következő választásokon induljon a kormányfői tisztségért. Azt viszont kizárta, hogy az FPÖ megváltozzék.

A küldöttek két határozatot fogadtak el, az egyik "Klagenfurti kiáltvány - Új módon kormányozni Ausztriát" címet viseli. Ebben az FPÖ célként jelöli meg, hogy feltétel nélkül és meggyőzően síkra száll azoknak a kisembereknek az érdekeiért, akiket a szocialisták lépésről lépésre elárultak. A kiáltvány kitér az Európai Unióhoz való viszonyra és elítéli a tizennégyek szerintük "szerződésszegő és a nemzetközi jogot sértő, önkényes intézkedéseit". A párt alaptalannak tartja, ezért visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint Ausztriában olyan politika létezne, amely elősegíti a fajüldözést, az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet és az intoleranciát.

A második határozat azokat a változtatásokat rögzíti, amelyeket az FPÖ-nek kormánypártként el kell érnie a nyugdíjreformtól a családtámogatásig. E téren az FPÖ a munkavállalók pártjának tekinti és nevezi önmagát.

A kongresszus azt dokumentálta, hogy az FPÖ nem fog megváltozni, s Jörg Haider változatlan befolyással lesz a pártra. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy Wolfgang Schüssel kancellár és pártja, az ÖVP reményei ellenére nem fog sikerülni a kormányba való bevonással megszelídíteni az FPÖ-t és Haidert.

(MTI)

Ajánló:

A pártelnök életrajza. (németül)

Korábban:

Az osztrák kormányalakítás előtti és utáni helyzetről, és az Osztrák Szabadságpárt távozó elnökéről, Jörg Haiderről olvashat, ha erre jár.