Az amerikai-orosz csúcs jegyében zajlik Clinton európai körútja<br/>

Helyi idő szerint hétfő este, közép-európai idő szerint már kedden hajnalban Európába indul Bill Clinton.

Körútjának számos állomása lesz, de közülük a legfontosabb Moszkva, ahol az Egyesült Államok lassan távozófélben levő elnöke találkozik Vlagyimir Putyinnal, az új orosz államfővel. Ha megbeszélésük hoz valamilyen folytatásra érdemes eredményt, akkor abban a folytatásban kettejük közül érdemben már csak Putyin vehet részt.

Ennek az amerikai-orosz csúcsnak tehát az a fő kérdése, hogy milyen terepet hagy hátra Clinton az utódjának, mennyire határolja be a következő elnök játékterét.

Clinton először Portugáliába utazik, ahol terítékre kerülnek majd az Egyesült Államok és az Európai Unió szokásos vitapontjai, köztük a legfontosabb: a kereskedelempolitika. Az Atlanti-óceán két partjának gazdasági erőközpontjai között soha nincs teljes béke a protekcionizmus és a szabad verseny megítélésében, és most is hangzatos nyilatkozatok születnek az (EU-vélemény szerint a Kereskedelmi Világszervezet követelményeinek ellentmondó) amerikai exportösztönző program ügyében.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között nem csupán kettőjük viszonyának gazdaságpolitikai problémái okoznak időnként feszültséget, hanem stratégiai, biztonságpolitikai kérdések is. Ilyen most a tervezett amerikai országos rakétavédelmi rakétarendszer (NMD) ügye, amely előbb Lisszabonban, majd Berlinben is nyilván az egyik legkényesebb napirendi kérdést jelenti majd Clinton számára.

A jövő januárig hivatalban levő elnök korábban döntéskényszer-helyzetbe lavírozta magát, amikor kilátásba helyezte, hogy még idén júniusban dönt az NMD-program megvalósításának megkezdéséről. Azóta kiderült, hogy az oroszok körömszakadtáig ellenzik az amerikai stratégiai nukleáris pajzs megteremtésének tervét, és ragaszkodnak az ezt megtiltó, 1972-es ABM-szerződés hatályos szövegének érvényben tartásához.

Eközben az európaiak felteszik a kérdést: mivel az NMD Európának nem, csupán Észak-Amerikának nyújtana védelmet, miért kell kockáztatni egy esetleges újabb fegyverkezési hajszát az oroszokkal?

Samuel Berger, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a minap kijelentette: nem vár áttörést a Clinton-Putyin csúcstalálkozótól. Hogy Clinton mikor dönt, miként dönt, illetve dönt-e egyáltalán az NMD-rendszer telepítésének megkezdéséről, a legutóbbi hivatalos nyilatkozatok szerint nagyban függ attól, hogyan sikerül az elfogó rakéta prototípusával júniusra tervezett katonai kísérlet.

Az időzítés, ha véletlenszerű is, mindenképpen érdekes: e kísérlet végrehajtásakor már tudni fogják az amerikaiak, meddig volt hajlandó elmenni Putyin a Clintonnal folytatott tárgyalásokon.

(MTI)

Ajánló: