Putyin nem vevő Clinton sármjára<br/>

Bill Clinton amerikai elnök kedden megkezdte európai körútját, ami valószínűleg egyben az utolsó ilyen jellegű látogatássorozat is lesz a 8. éve a Fehér Házban élő politikus számára. Az utazás legfontosabb állomása Moszkva lesz, ahol Clinton először találkozik az ország új elnökével, Vlagyimir Putyinnal.

Kedden reggel a portugál fővárosba, Lisszabonba érkezett Bill Clinton amerikai elnök. Clinton három napot tölt Portugáliában, ahol megbeszélést folytat az ország vezetőivel, majd részt vesz az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti csúcstalálkozón. A hivatalos út további állomásai Németország, Oroszország és Ukrajna.

Bill Clinton és Vlagyimir Putyin találkozása valószínűleg nem fogja visszaidézni azokat a tréfás és érzelmes pillanatokat, amelyek az amerikai elnök és a korábbi orosz elnök Borisz Jelcin tárgyalásait jellemezték. Putyint ugyanis más fából faragták, mint elődjét, mindenekelőtt tiszteletet követel, így az amerikai elnök híres vonzereje vizsgázik majd Moszkvában.

Az orosz-amerikai kapcsolatok így új alapra kerülnek. A két elnök valószínűleg óvatos tárgyalást fog folytatni, és nem tudni, hogy mikor lesz érdekükben a két ország közötti kapcsolatokat felemelni a személyes szintről az érdekek szintjére. A tárgyalások légkörét így nem a személyiségek, hanem a két ország által megszabott szabályok alakítják majd.

A tárgyalások legfőbb témája a ballisztikus rakéták elleni védekezés lesz. Amerika már teszteli - igaz, kevés sikerrel ? a legújabb rakétaelhárító rakétáját. A rakétaelhárító rakétarendszerekről 1972-ben kötött szovjet-amerikai ABM-szerződés módosítását az Egyesült Államok már hónapok óta kéri. Washington nem az abban rögzített amerikai-orosz egyensúlyt kívánja megbontani, hanem valamely "terrorista" állam esetleges támadásának a kivédésére akarja alkalmassá tenni a megállapodást. Ennek értelmében az USA egy olyan védelmi rendszert akar Alaszkába telepíteni, amely megvédené az országot egy esetleges koreai támadás esetén. Moszkva azonban eddig ellenezte a módosítást, egyetértése nélkül pedig nincs telepítés.

Szakértők szerint - mivel Oroszország gazdasági lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy hatalmas nukleáris arzenált tartson fenn - üzletelni fog a rakétaelhárító rakéták számának korlátozásával annak érdekében, hogy a START-3 szerződés mihamarabb csökkentse a nukleáris robbanótöltetek számát.

Clinton biztonsági tanácsadója, Sandy Berger szerint az oroszok jobban járnak, ha elfogadják a jelenlegi elnök ajánlatát, mint ha megvárják az új utódot, aki még ifjabb George Bush is lehet, és aki a rakétaelhárító rakéták még nagyobb híve, így valószínűleg több telepítendő rakétát javasolna, mint Clinton.

Elképzelhető az is, hogy Oroszország túlad 34 tonna plutóniumtartalmú fegyverén, ebben pedig az Egyesült Államok segíti az országot, nehogy a hatalmas nukleáris anyag rossz kezekbe kerüljön. Mindennek persze feltétele, hogy az új orosz vezetés tetsszék Washingtonnak.

Orosz részről hoztak néhány reformra utaló döntést, ilyen például az adórendszer megváltoztatására vonatkozó lépés is. Egyes témák kezelése azonban nem nyerte el a Nyugat tetszését, ilyen a csecsen háború - ami Putyin elnök szívügye - és a moszkvai médiacsoportok kezelésének kérdése. Clinton elnök moszkvai tartózkodása alatt ennek a kérdésnek a mihamarabbi megoldásáért szándékosan egy független rádióadónak fog interjút adni.

Mindkét fél tehát azért küzd majd, hogy a bizalom légköre kialakulhasson, addig azonban folytatódik a langymeleg béke utáni hűvös viszony.

Ajánló:

Korábban:

(2000.04.14.)