A Le Figaro című francia napilap értesülései szerint ez az első eset, hogy Washington egyik szövetségese - a diplomáciai bonyodalmakat is vállalva - nyíltan fellép annak kiderítésére: igaz-e, hogy a megszerzett adatokat az amerikaiak saját szövetségeseik ellen is felhasználják.
Az Echelon létezését Washington soha nem ismerte el hivatalosan, de e hálózat működése nyílt titoknak számított: az Európai Parlament vitát is folytatott a témáról, szerdán kell majd döntenie a strasbourgi testületnek, hogy a Zöldek követelésére létrehoz-e egy vizsgálóbizottságot a témában.
A francia vizsgálatot is az Európai Parlament egyik képviselője indította el, aki panaszt tett a párizsi főügyésznél, mivel szerinte a kémműholdakból és hatalmas lehallgatóállomásokból álló Echelon működése nem pusztán az egyes személyek magánélethez való jogát sérti, de Franciaország kereskedelmi és nemzeti érdekeit is megkárosítja.
A főügyész helyt adott a panasznak, s a kérdés gyors kivizsgálására kérte a francia kémelhárítást. Ez a szervezet már eddig is foglalkozott a témával, mert francia cégek már sok esetben az amerikai vállalatok tisztességtelen magatartása, az illegálisan megszerzett titkos információk miatt vesztettek el versenytárgyalásokat. A most induló vizsgálat lesz az első hivatalos eljárás a lehallgatórendszer ügyében.
Az Echelont a hidegháború időszakában hozta létre az Egyesült Államok, s az együttműködésbe már a kezdet kezdetén bekapcsolódott Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. A rendszert az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség felügyeli, amely az elektronikus felderítés központja 40 ezer alkalmazottal. Az Echelon emellett azonban a világ minden táján rendelkezik lehallgatóállomásokkal. Ezek közül a legfontosabb az angliai Menwhith Hillben van, ahol 1400 mérnök, informatikus és nyelvész foglalkozik az összegyűjtött információk (telefonbeszélgetések, elfogott e-mailek, faxok) fordításával, feldolgozásával.
(MTI)
Ajánló:
angolul