Új személyazonossággal védenék a megerőszakolt nőket Nagy-Britanniában<BR/>

Nagy-Britanniában a belügyminisztérium szakértői olyan javaslatot dolgoznak ki, amely elősegíthetné, hogy több megerőszakolt nő tegyen feljelentést a támadójuk ellen. Eszerint az áldozatok szükség esetén új személyazonosságot és lakcímet kapnának, hogy ne kelljen attól félniük: támadójuk újra erőszakot követ el, ha feljelentik.

A tervezet kidolgozását az tette szükségessé, hogy bár az utóbbi 9 évben 165 százalékkal nőtt az ismertté vált nemi erőszakok száma, csak minden tizedik ismertté vált eset végződik úgy, hogy a támadó börtönbüntetést kap.1998-ban például 6000 nő tett feljelentést nemi erőszak miatt, de mindössze 675 férfit ítéltek el ezért.

A brit belügyminisztérium ezért hozzálátott a szexuális támadásokról hozott törvény megreformálásához. A szakértők megvizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehetne a rendőrség tanúvédelmi programját a nemi erőszak áldozataira - akik félelmükben nem mernek a bírósághoz fordulni elégtételért - is kiterjeszteni. A program lehetőséget biztosíthatna azoknak a nemi erőszak áldozataivá vált nőknek, akiket a rendőrség informátorként is használni tud vagy például tanúvallomást tesznek maffiózók ellen, hogy új személyazonossággal, az ország más részében új életet kezdhessenek.

A javaslat kidolgozói egyeztetnek az ügyben a nemi erőszak áldozatait segítő szervezetek képviselőivel és más nőszervezetekkel is. Julie Binder, az Igazságot a Nőknek elnevezésű szervezet tagja, aki részt vett a javaslat kidolgozásában, azt mondta: a tanúvédelmi program kiterjesztésével az áldozatul esett nők tökéletes biztonságban lennének. Szerinte ha már a tárgyalás előtt védelmet kapnának a nők, nem félnének annyira, és nem adnák fel a harcot olyan könnyen.

Sue Lees, az észak-londoni egyetem egyetem nők jogaival foglalkozó professzora azt kutatta: hogyan bánik a büntetőtörvénykönyv a nemi erőszak áldozataival. A professzor nem remél jelentős változást a tanúvédelmi program kiterjesztésétől. Szerinte ugyanis egy nő számára túlságosan drasztikus lépés nevet változtatni és máshová költözni. "El kellene hagynia a barátait, a családját, az otthonát. A nők nagy része inkább eláll a feljelentéstől, mintsem hogy ezt az óriási lépést megtegye" - állítja.

A tanúvédelmi program kiterjesztésére ilyen esetben már korábban is volt példa. 1996-ban egy nő Owen Oyston iparmágnást vádolta nemi erőszakkal, ekkor új személyazonosságot és lakcímet kapott. Akkora nyilvánosságot kapott ugyanis az ügy, hogy a nő nem mert tovább liverpooli otthonában maradni. Oystont végül hat év börtönre ítélték.

A szakértői csoport azt a lehetőséget is vizsgálja, hogy az áldozatokat esetleg a rendőrség hogyan tudná 24 órás védelemben részesíteni. A tervek között szerepel, hogy elektronikus jeladóval látnák el a szabadon bocsátott elkövetőket, és így időben értesíteni tudnák az egykori áldozatokat, hogy vigyázzanak.
A belügyminisztérium ezzel párhuzamosan szigorítani akarja a törvényt, hogy a nemi erőszak elkövetői a jelenleginél súlyosabb büntetést kapjanak.

***

A magyar Büntetőtörvénykönyv is bünteti a nemi erőszakot: alapesetben a büntetés 2-től 8-évi börtönbüntetés lehet. A szakemberek szerint azonban ez önmagában nem nyújt elegendő védelmet a nőknek. "Lényegében semmilyen eljárásjogi védelem nem illeti meg a magyar áldozatokat" - mondta az [*****]-nak Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgató helyettese, az ESZTER Ambulancia munkatársa. "Nincsen speciális jogszabály, eljárásjogi garancia, ami védelmet biztosítana." Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) elnevezésű szervezet munkatársa is úgy látja: alapvetően az eljárás menetén kellene változtatni ahhoz, hogy több nő be merje jelenteni, ha erőszak áldozatává vált. A jelenlegi gyakorlatnak ugyanis az a következménye, hogy évről évre csökken az ismertté vált esetek száma.

Év	Az ismertté vált erőszakos közösülések száma Magyarországon	Az erőszakos közösülésért jogerősen elítéltek száma Magyarországon
1995	417	238
1996	423	197
1997	392	224
1998	346	203
1999	331	170

A szakértők állítják: legalább tízszer annyi nő lesz nemi erőszak áldozata, mint amennyi nyilvánosságra kerül, és az áldozatok száma nem csökken.

Wirth Judit szerint a nőket elriasztja az, ahogy a rendőrök kezelik az ügyüket. "Képzetlenek, felkészületlenek a magyar rendőrök. A kihallgatás nem megfelelő közegben történik, a kelleténél több férfi van a szobában, akik hitetlenkednek azon, amit a nő elmond. Volt, akinek azt mondták: menjen vissza az utcára és erőszakoltassa meg magát tanúk előtt, mert csak akkor tudnak foglalkozni az ügyével" - állítja. Hozzátette: hasonló módon zajlik a bírósági eljárás is, ahol hosszú ideig taglalják az áldozat korábbi szexuális életét, hogy hány partnere volt már, és milyen ruhában volt az elkövetés idején, hogyan viselkedett. "A magyar törvények szerint ezeket figyelembe kell venni, például ha a nő kihívóan viselkedett. De a kihívó attól függ, ki mire gerjed. Van, amikor elég, ha a nő nemet mond, és azt a férfi kihívásnak veszi. A külföldi jogszabályok már nem tartalmazzák ezeket a kitételeket" - mondta Wirth az [*****]-nak.

A rendelkezésre álló adatok szerint a nemi erőszakok 70 százalékát rokon vagy ismerős követi el. Az esetek 75-80 százalékában ismert az elkövető.
Wirth szerint azért is olyan alacsony a nemi erőszakért jogerősen elítéltek száma, mert a kevés bejelentés nagy része is megáll az eljárás közben. "Van egy rosta, amikor a nő eldönti: bejelenti-e a történteket vagy sem. Ha be is jelenti, egy részüknél megszűnik az eljárás, mert ismeretlen tettes esetében el sem kezdenek nyomozni a rendőrök, ha pedig ismert az elkövető, gyakran nincs ellene bizonyíték, hiszen tanú sincs. Ha pedig születik is ítélet, akkor is általában felfüggesztett börtönbüntetést kap a tettes" - mondta Wirth.

Kapcsándi Dóra

Ha Ön is hasonló cipőben jár, vagy tud olyanról, akit családjában bántalmaznak, kérjük, forduljon a lakókörzetében működő családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálathoz.

ESZTER Ambulancia: 466-98-76
NANE: 267-49-00

Ajánló:

Dr. Morvai Krisztina az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa

Korábban:

Az [*****] család csatornájának cikke (1999. július 19.)