Walter Veltroni, a Baloldali Demokraták (DS) főtitkára lényegében az óriási médiabirodalmat birtokló Silvio Berlusconi, a jobbközép ellenzéki koalíció vezére elől akarná ily módon elzárni a hatalom kapujához vezető utat. Berlusconi már a nyolcvanas évek elején kiépítette szerteágazó üzleti hálózatát, és csak 1994-ben lépett a politika színpadára vállalkozói sikerei révén szerzett hírnevére alapozva. Hirtelenjében összeeszkábált koalíciója akkor meg is nyerte a választásokat, de már akkor is gondot jelentett, hogy három országos televízió csatorna összpontosul a kezében, miközben a kormány fejeként a konkurencia - vagyis az állami tévéadók befolyásolására is módja myílna.
A "Berlusconi jelenség'' késztette arra képviselőházat, hogy 1998 áprilisában törvénytervezetet fogadjon el ebben a témában. Ennek értelmében az összeegyeztethetetlenség elve minden olyan nagyvállalkozóra vonatkozik, akinek ipari termelőeszközei meghaladják a 15 milliárd líra értéket, vagy aki bármilyen méretű tájékoztatási eszköznek a gazdája. A törvény ezt a problémát úgy engedte áthidalni, hogy a tulajdonosnak el kellett döntenie: vagy eladja tulajdonát, vagy azt valamelyik bizalmasának kezelésébe adja. Ez utóbbinak teljes függetlenséget kell élveznie a köztisztviselői ruhát öltött tulajdonossal szemben, akit félévenként kell tájékoztatni az üzlet menetéről. Ugyanilyen időközönként a tulajdonos részesülhet a haszonból is, de legfeljebb egymilliárd lírát kaphat.
A törvénytervezet még csak most van a parlament másik háza, a szenátus előtt. Veltroni ezen a fórumon szeretné beiktatni azt a módosítást, amely szerint egyáltalán ne lehessen az ország miniszterelnöke az, aki saját gazdasági birodalommal rendelkezik. E mögött azonban kétségtelenül pártpolitikai kampányszempontok húzódnak meg, hiszen Berlusconi a jobbközép egyetlen miniszterelnökjelöltje, akinek elsöprő győzelmét jelzik előre a közvélemény-kutatások a tavasszal vagy még az idén megrendezendő parlamenti választásokon.
A médiamágnás nem is habozott a válasszal: szerinte a balközép politikusai azt akarják, hogy csak a "tehetelen" pártbürokraták gyakorolhassák a hatalmat Itáliában. A néhány hónappal ezelőtt elfogadott "Par Condicio" (az esélyegyenlőségről szóló törvény) is ezt a célt szolgálta - állítja Berlusconi. Abban a választási kampányok idején megengedhető televíziós politikai reklámokat korlátozták.
Giovanni Sartori neves alkotmányjogász a La Repubblica hasábjain hétfőn kijelentette, hogy nem Berlusconi személye itt a kérdés, hanem az az alapelv, amely a világ minden demokratikus rendszerében elfogadott: akinek politikai hatalma van, az nem dönthet olyan kérdésekben, amelyek saját üzleti érdekeltségeit is érintik. Márpedig Berlusconi esetében éppen erről lenne szó. Az említett napilap egy korábbi mellékletében felhívja a figyelmet: ha Silvio Berlusconi nyerné meg a választásokat, ő lenne az ország, sőt, a világ leggazdagabb miniszterelnöke. Az egyre sikeresebb Mediaset tömegkommunikációs cég tulajdonosaként évente akár három-négy választási kampányt is erőlködés nélkül finanszírozhatna magának, így elegendő lenne akár csak " anyagilag kimeríteni " a vetélytársakat - vélik az olasz politikai megfigyelők.
(MTI)
Ajánló:
Silvio Berlusconi pártja oldalán. (olaszul)
Korábban:
(2000.02.07.)