Milosevics hatalmát meghosszabbító újabb törvénymódosításokra készül a jugoszláv parlament<br/>

A választási törvények módosítására készül hétfői ülésén a jugoszláv parlament. A mostani javaslatok a korábbi alkotmánymódosítás után tovább növelnék Milosevics és Szerbia befolyását. Míg Szerbiában 26, addig Montenegróban egyetlen választási körzetet jelölnének ki. A jugoszláv elnököt a választáson részt vevők számától függetlenül, egyszerű többséggel is meg lehetne választani. Így hiába bojkottálná a választást az ellenzék.

A szövetségi parlament hétfői rendkívüli ülésén az államfő, illetve a törvényhozás alsó- és felsőházi képviselőinek megválasztására, valamint a választási körzetekre vonatkozó tervezeteket is megvitatja.

Az elnök- és a felsőházi képviselőválasztást szabályozó törvények megalkotását a jugoszláv alkotmány július 6-i módosítása tette szükségessé. Ez elvi lehetőséget teremtett arra, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő közvetlen választás útján akár további két elnöki időszakot is betöltsön. Az államfőt 1997-ben a jugoszláv parlament választotta meg, és jelenlegi megbízatása a jövő nyáron lejár.

Az elnökválasztási törvény – más országok gyakorlatától eltérően - nem írna elő legalább 50 százalékos részvételi arányt a voksolás érvényességéhez: az államfőt az urnák elé járuló polgárok egyszerű többséggel választják meg. Ez Milosevics esélyeit növeli: a szerbiai és a montenegrói ellenzék ugyanis választási bojkottal fenyegetőzik. Ha a választások érvényességét nem kötik részvételi küszöbhöz, Milosevics és pártja könnyedén nyerhet.

A törvénytervezetek szerint ezentúl közvetlenül választanák a szövetségi felsőház 20-20 szerbiai és montenegrói képviselőjét is. Az alsóházba Szerbiából 108, Montenegróból 30 honatyát küldenének. Montenegró egy választási körzet lenne, ám Szerbiát 26 körzetre osztanák fel; az átmeneti ENSZ-igazgatás alá vont szerbiai Koszovó tartományból pedig 3 körzetet Dél-Szerbiába telepítenének át.

Belgrádban a demokrácia erősítésével és a Montenegróban jelentkező szakadár törekvésekkel indokolták az alkotmánymódosítást. A szerb ellenzék és a Belgráddal szemben álló, nyugatbarát montenegrói vezetés ezt elutasította. Több montenegrói vezető kilátásba helyezte, hogy – tiltakozásuk jeléül – nem indulnak a választásokon.

Milosevics és pártja választási esélyeit még tovább növeli, hogy a szerb ellenzék megosztott: Vuk Draskovics Szerb Megújhodási Mozgalma a bojkottot támogatja, az "egyesült ellenzék" néven futó többi párt viszont indulna a szeptember 24-i jugoszláv parlamenti választásokon. A szerbiai és a montenegrói politikai erők együtt, összefogva leválthatnák Milosevicset, de külön-külön nincs esélyük.

(MTI)

Ajánló: