Már a NATO is segíthet az orosz atom-tengeralattjáró mentésében<br/>

A Kurszk tengeralattjáró balesetét valószínűleg a torpedóvető berendezés meghibásodása okozhatta, s a szerencsétlenség nem vasárnap, hanem még szombaton, a délelőtti órákban történt. Mint kiderült, az orosz hadvezetés a NATO segítségét kérte a mentéshez, de egyelőre csak angol mentőket engednek a szerencsétlenséghez.

Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka kedden este arról számolt be, hogy a lebocsátott kamerákkal folytatott vizsgálatok során az orr-rész sérüléseit fedezték fel, nyitva van a torpedósilók csapóajtaja, s a tengerfenéken fekvő hajó bal oldalának közelében különböző, a hajóról származó tárgyak hevernek. Ez valószínűsíti, hogy valamilyen okból egy torpedó robbant fel.

Kurojedov szerint most azonban nem az okok vizsgálata, hanem a legénység megmentése a legfontosabb, s az orosz tengernagy - az ORT orosz állami tv-csatorna közlése szerint - immár nem zárta ki a NATO esetleges közreműködését sem a mentési munkálatokban. Ennek megfelelően egy húsztagú brit tengeralattjáró-mentő csapat indul szerdán Skóciából, hogy segítséget nyújtson a Barents-tenger mélyén rekedt 116 orosz tengerész megmentéséhez.

A csapat parancsnoka, Martin Bulley úgy nyilatkozott, hogy az oroszok a NATO útján kértek segítséget, de előnyben részesítették a brit ajánlatot. A brit mentőalakulat egy LR5 típusú merülő mentőhajóval szeretné kimenekíteni a tengeralattjáróban bennrekedt legénységet, ám ez csak akkor sikerülhet, ha a Kurszknak nemzetközi szabvány szerinti vészkijárata van.

Az északi flotta vezérkarától származó értesülések szerint előfordulhatott, hogy egy torpedó bent ragadt, vagy pedig a fegyver kilövése után nem zárultak be a siló ajtajai, így a részleg vízzel telt meg. A Kurszk, a NATO-besorolás szerint Oscar-2 típusú nukleáris meghajtású tengeralattjáró tervezői keddi murmanszki sajtóértekezletükön már arról tettek említést, hogy a baleset a korábbi információkkal ellentétben nem vasárnap, hanem még szombaton történt.

Az ORT tv-csatorna nem tudott magyarázatot találni arra, hogy az orosz katonai vezetés miért titkolta el két napig a balesetet, s értékes időt vesztegetett, nem is szólva arról, hogy akkor még nyugodt volt a térségben a tenger, így a mentőakció sokkal hatékonyabbnak bizonyult volna. Szakértők szerint a Kurszkon legfeljebb péntekig lesz elegendő oxigén a legénység számára, ezért mielőbb menteni kell a legénységet.

Kedden már több kísérletet tettek egy mentőkapszula lebocsátására, de az erős szél és a tengeráramlatok megakadályozták a művelet sikerét. Az esti órákban - amikor gyengült a felszínen tomboló vihar ereje - a Rudnyickij mentőhajóról ismét leengedték a mentőegységet. A második próbálkozás sem járt szerencsével, mivel a tengeralattjáró a feltételezettnél jobban az oldalára billent, így a mentőkapszula dokkolása nem volt lehetséges.

Az orosz haditengerészet szerdán újabb kísérletet tett arra, hogy egy távvezérlésű mentőkapszulával - harmadszorra - megpróbálja kiszabadítani az atom-tengeralattjáróban rekedt legénységet. A mentőeszközt hajnali hat órakor hivatásos búvárok próbálták meg rákapcsolni a Kurszk tengeralattjáró törzsére.

A mentést az újra feltámadt viharos erejű szél teszi szinte lehetetlenné, a felszín alatt pedig erős áramlások akadályozzák meg a mentőegység irányítását. Alexander Nyikityin, egykori tengeralattjáró-kapitány újabb lehetséges problémát vetett fel: szerinte elektromosság nélkül elégtelenné válhat a hajó reaktorainak hűtése, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

(MTI)

Korábban:

(2000. augusztus 15.)