Clinton utóda dönt majd az országos rakétavédelmi rakétarendszerről<br/>

Az elnöki megbízatásának végéhez közeledő Bill Clinton úgy döntött, hogy jövő januárban hivatalba lépő utódjára hagyja a döntést a tervezett amerikai országos rakétavédelmi rakétarendszer (NMD) telepítését illetően. A bejelentést mind nyugaton, mind keleten átgondolt és felelősségteljes lépésnek tartják.

Clinton pénteken a washingtoni Georgetown egyetemen mondott beszédet és ebben közölte: egyelőre nem adja meg a hozzájárulást a telepítéshez. A rendszer megteremtésének előkészületei ugyanakkor tovább folynak, így újabb kísérleteket végeznek az elfogó rakéta - annak a robbanófejet a közeledő ellenséges rakétára irányító célkereső berendezése, illetve a gyorsító hajtómű - tökéletesítése érdekében.

Ami azonban az alaszkai Aleut-szigeteken létrehozandó hatalmas radarlétesítmény megépítését illeti, az ezt célzó munkálatok elvégzésére a Pentagon még nem köthet szerződést a vállalkozókkal. Korábban az amerikai kormányzat úgy tervezte, hogy a szerződéseket - Clinton idén nyárra várt engedélyező döntése nyomán - ez év őszén megkötik, és ez lehetővé teszi a munkálatok jövő tavaszi megkezdését. Az ütemterv szerint ennek nyomán válna lehetségessé az, hogy a kitűzött határidőre, 2005-re alkalmazható legyen a radarrendszerből és az elfogó rakéták rendszeréből álló NMD arzenál. Clinton döntéshalasztása nyomán ez a határidő most - szakértők szerint - legkorábban 2006-ra tolódik ki.

A Fehér Háznak számos szempontot kell figyelembe vennie a döntéshozatal előtt: a rendszer műszaki megvalósíthatóságát (júliusban már a második elfogó rakéta-kísérlet vallott kudarcot), a jelenleg 60 milliárd dollárra becsült költségeket, az Egyesült Államokat (az úgynevezett "lator államok" - Észak-Korea, Irak, Irán - részéről) fenyegető ballisztikus veszély mértékét, illetve az NMD telepítés hatását a nemzetközi fegyverzet korlátozási rendszerre. Ez utóbbival kapcsolatosan Clinton kénytelen volt szembe nézni azzal - és erre az európai NATO-szövetségesek is felhívták a figyelmét -, hogy a Moszkva és Washington között 1972-ben megkötött, az országos rakétapajzs létrehozását megtiltó ABM szerződés kereteinek kihágása, újabb fegyverkezési hajszára ösztönözheti az oroszokat.

Az NMD telepítéssel más vonatkozásokban is romolhat a fegyverzetkorlátozás ügyének feltételrendszere: Kína nagy arányú rakétafejlesztésbe kezdhet, megnehezülhet a nukleáris és a rakétaeszközök terjedésének (a proliferációnak) a kordában tartása, csökkenhet a globális kísérleti robbantási tilalom tiszteletben tartása iránti hajlam. Az utóbbi időben már William Cohen védelmi miniszter is - aki pedig a legnagyobb híve a mielőbbi telepítésnek - arról beszélt, hogy meg kell fontolni, Clinton kész helyzet elé állítsa-e hivatali utódját az NMD telepítési döntéssel.

"Biztos vagyok abban, hogy Bill Clinton döntését mély és alapos megfontolás után hozta meg, figyelembe véve egyebek mellet az Egyesült Államok szövetségeseinek és partnereinek álláspontját" – reagált Clinton döntésére Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz államfő szerint a döntés kétségkívül megszilárdítja a világ stratégiai stabilitását és biztonságát, illetve növeli az Egyesült Államok tekintélyét a nemzetközi közösség szemében, különös tekintettel a közelgő ezredvégi csúcstalálkozóra".

Putyin ugyanakkor úgy véli, hogy mindez nem jelenti azt, hogy Washington és Moszkva egyformán áll hozzá az NMD-rendszer kérdéséhez. Oroszország azonban kész tevékenyen folytatni az együttműködést az Egyesült Államokkal és más országokkal a nemzetközi biztonság szavatolásában, hogy mielőbb előrelépés történjék az atomarzenálok további csökkentéséről szóló egyezmények irányában és korszerűsödjenek azok az eljárások, amelyek megakadályozzák a nukleáris rakétafegyverek terjesztését, továbbá politikai eszközök révén megszilárduljon a stratégiai stabilitás.

Leonyid Ivasov tábornok, a védelmi minisztérium katonai együttműködési osztályának vezetője szerint Clinton bejelentése a kérdés "építő megközelítésének elemeit" mutatta. "Remény van arra, hogy a kiegyensúlyozott megközelítés érvényesül a világ fő problémáinak, főként a globális biztonsággal kapcsolatos problémáknak a megoldásában" – közölte a tábornok.

Robin Cook brit külügyminiszter nyilatkozatban dicsérte Clinton "mértéktartó megközelítését, amellyel gondosan számításba vette szövetségeseinek véleményét. Reméljük, hogy folytathatjuk a párbeszédet e kérdésről a jelenlegi és a következő amerikai kormányzattal, valamint a NATO-szövetségesekkel és másokkal is."

Berlinben is üdvözölték az amerikai bejelentést. Szóvivője szerint a német kormány elismeréssel és megértéssel fogadja Bill Clinton elnök okos, körültekintő döntését. Ismeretesek a németek fenntartásai e védelmi rendszerrel szemben, és Schröder kancellár mindig arra intette Clintont, hogy egyetlen döntést se kapkodjon el az ügyben - tette hozzá a szóvivő.

(MTI)

Ajánló:

Az amerikai védelmi tárca oldalán az NMD-ről is olvashat. (angolul)

Korábban:

(2000.06.05.)