A belgrádi körzeti bíróságon 13 személy - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország állam- vagy kormányfői, védelmi és külügyminiszterei, valamint Javier Solana egykori NATO-főtitkár és Wesley Clark, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka - ellen indult meg az eljárás.
A per a vádlottak távollétében kezdődött, mert - mint a bíróság is elismerte - elérhetetlenek a jugoszláv állami szervek számára. Helyettük a nevükkel ellátott egy-egy cédula "ült" csupán a vádlottak padján. A jugoszláv hatóságok azonban hivatalból védőügyvédeket rendeltek ki.
A körzeti államügyész Jugoszlávia alkotmányos berendezkedése és biztonsága, illetve emberiség elleni bűnökkel vádolta a nyugati vezetőket. Többek között terhükre rótta, hogy a polgári lakosság és települések elleni támadásokkal megsértették a nemzetközi jogot, tiltott harceszközöket vetettek be és megkísérelték megölni Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt, miközben a jugoszláv elnöki rezidenciát is találat érte.
Veroljub Rakitic tanácsvezető bíró közölte, hogy tanúkat nem hallgatnak meg, mert csaknem minden jugoszláv polgárt beidézhetnék. Ehelyett videofelvételen mutatják be a halálos áldozatok tetemeit.
Jugoszláviában nem ez az első eljárás a nyugati vezetők ellen: tavaly már volt egy hasonló per, a télen pedig egy nemzetközi "társadalmi bíróság" találta bűnösnek a NATO tagországok vezetőit hasonló vádpontokban.
Belgrádi megfigyelők szerint a választások előtt kezdett - és a 78 napig tartott légicsapások áldozataira emlékeztető - mostani eljárás a belgrádi baloldali kormánypártok kampányát erősítheti, amelyek az ország megvédésének jelszavát tűzték zászlajukra és gyakorta NATO-pártoknak nevezik a szerbiai ellenzéki erőket.
(MTI)
Ajánló: