A külföld szerint az ellenzék győzelmét hozza a jugoszláv választás<br/>

Javier Solana, az Európai Unió közös biztonsági és külpolitikájának főképviselője szerint a jugoszláv választásokon a szerb nép elsöprő többséggel a változás mellett szavazott, s most már valóra kell váltani az így kifejezett népakaratot. Milosevics rendszerének bukását vetítik előre a külföldi lapok a jugoszláv választásokat követő első kommentárjaikban is.

Solana szerint a vasárnapi választás "a békés változás iránti erős vágy eltökélt kinyilvánítása volt", ami döntő fordulatot jelez Szerbiában. Úgy véli, a népakarat egyértelmű felhívás arra, hogy ki kell lépni a közelmúlt árnyékából és csatlakozni ahhoz a demokratikus Európához, amely a békés együttélés és a gazdasági haladás mellett kötelezte el magát. (Az Európai Unió már többször kinyilvánította, hogy kész támogatni ezen az úton Szerbiát.) Solana felszólította a jugoszláv hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a választók akaratát, és biztosítsák, hogy a választási folyamat hátralevő része rendben bonyolódjon le. A diplomata ugyanakkor kijelentette, hogy "Milosevicsék részéről csalás lenne bármely kísérlet arra, hogy magukat nyilvánítsák győztesnek".

Igor Ivanov orosz külügyminiszter a jugoszláviai elnökválasztás jelentőségéről nyilatkozva azt emelte ki, hogy az ország lakossága aktívan részt vett a szavazáson. A politikus szerint sikeresnek mondhatóak a választások, mivel a nemzetközi megfigyelőktől érkező jelzések alapján különösebb jogsértések nélkül zajlottak le. Mindez azt jelenti, hogy Jugoszlávia lakossága és az ország főbb politikai erői nagy politikai felelősségtudatról tettek tanúbizonyságot, felismerték, milyen nagy jelentőséggel bír a jelenlegi szakasz az ország életében - jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Ivanov ismét kijelentette, hogy Oroszország továbbra is azért száll síkra, hogy vonják vissza azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket Jugoszlávia ellen vezettek be, és hogy az ország teljes jogú tagja legyen ismét a nemzetközi közösségnek. ''Mindez nagymértékben hozzájárulna a balkáni helyzet valós stabilizálódásához" - közölte az orosz külügyminiszter.

Egy diktátor bukásáról és az ellenzék lehetetlennek tartott győzelméről ír a milánói Corriere della Sera. A tekintélyes olasz lap szerint ez az utolsó esély, Berlin szele - még ha tízéves késéssel is - most már Jugoszláviát is elérte. Mindez pedig Belgrádot visszavezetheti Európába, még akkor is, ha egy korrupt, a maffia bűncselekményei által átitatott Belgrádról van szó, amelyet bombák romboltak le és amelyet szankciók aláztak meg. Ez a Belgrád teljes mértékben ismeretlen azok számára, akiknek emlékezetében él még, hogy Jugoszlávia annak idején a sztálini korszak utáni olvadás első állomása volt - írja a Corrierra della Sera.

A stockholmi Aftonbladet szerint a jugoszláviai elnökválasztás egyidejűleg volt nemzeti sorskérdés, valamint első osztályú csalás. Rövid történetében az ország gyakorlatilag még egyszer sem élt át szabad és igazságos választásokat. A Milosevics-féle forgatókönyv most is ezt tükrözte. Európa és az Egyesült Államok már régóta kinyilvánította, hogy Milosevicsnek távoznia kell a hatalomból, amennyiben Szerbia, illetve Jugoszlávia ki akar törni az elszigeteltségből és meg akar szabadulni a szankcióktól. Ez teljes mértékben így helyes. A jugoszlávoknak azonban maguknak kell gondoskodniuk a változásokról. Most pedig egy bizonyos fokú bátorsággal a szerbek és a montenegróiak hozzákezdtek ahhoz, hogy Milosevicset eltávolítsák a hatalomból - vélekedett a svéd napilap.

Milosevics riválisáról, Vojiszlav Kostunicáról ír a független szófiai 24 Csasza című lap. A kommentár szerint néhány hét alatt egy kis szerbiai párt alig ismert elnökéből Kostunica olyan személyiséggé vált, akinek nevét Berlinben, Párizsban, Londonban és Washingtonban is megismerték. Milosevics szemében Kostunica a legkedvezőtlenebb ellenfél, mert képtelen őt ugyanazokkal az eszközökkel támadni, amelyekkel tíz éven keresztül megosztotta és egymással szembe állította az ellenzék korábbi vezetőit. Kostunicának sikerül az, amivel Draskovics és Djindjics hiába próbálkozott. Beszéli Milosevics nyelvét, és egyidejűleg jelentős bizalmat élvez. Nem élt vissza az eufóriával, tartózkodó maradt, és nem ígért többet annál, mint amit tenni tud, ha elnökké választják, mégpedig a változások kezdetét - írta a szófiai napilap.

(MTI)

Korábban:

(2000.09.24.)