Az egykori keletnémet állambiztonság minisztérium irattárának feldolgozásával megbízott német kormányzati biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki számában annak a feltevésének adott hangot, hogy a mikrofilmes kartotékrendszer legalább 30 ezer nyugatnémet ügynök valódi nevét tartalmazza. Ők valamennyien a keletnémet állambiztonsági minisztérium külföldi hírszerzési főosztályának "dolgoztak", sokan közülük évtizedeken át.
A jegyzék 1989 decemberében, feltehetőleg szovjet "közvetítéssel" jutott Berlinben a CIA kezére. Egyes források tudni vélik, hogy a Rosewood (Rózsafa) akció keretében az amerikaiak egymillió dollárt fizettek az értékes zsákmányért két KGB-tisztnek.
A közelmúltban megállapodás jött létre, amelynek értelmében Washington átadja Berlinnek a névjegyzéket. Vita folyik ugyanakkor arról, hogy mi legyen a sorsa a nyugati kémek listájának. Arra hivatkozva, hogy a CIA titkosnak minősítette a kartotékot, az amerikai fél ellenzi a nyilvánosságra hozatalt, illetve azt, hogy a sajtó vagy kutatók hozzáférjenek a jegyzékhez. Ezzel szemben Berlin azzal érvel, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz "politikai közérdek" fűződik.
A német ellenzék szerint az SPD-Zöldek koalíció valójában nem érdekelt az ügynöklista közzétételében, mivel alkalmasint számos szociáldemokrata káder is lelepleződne mint Stasi-ügynök. A CDU berkeiben több ízben is hangot kapott az a meggyőződés, amely szerint a kormány nem akarja, hogy bizonyos dolgok napvilágra kerüljenek. (Mivel a kémkedési ügyek október 2-án elévülnek, a bíróságok is csak különösen súlyos esetekben indíthatnának eljárást egykori Stasi-ügynökök ellen.)
Az irattárért felelős kormányzati biztos is úgy véli, hogy a nyugatnémetek nem mutatnak kellő érdeklődést a Stasi-dokumentumok iránt. Joachim Gauck a FAZ-nak nyilatkozva gusztustalan és ízléstelen dolognak nevezte, hogy annak idején több tízezer NSZK-állampolgár működött együtt az NDK titkosszolgálatával.
(MTI)
Korábban:
(2000.03.28.)