Milosevics visszautasította a beavatkozást Jugoszlávia belügyeibe

Milosevics burkoltan visszautasított minden közvetítést Jugoszlávia belpolitikai válságában. Putyin orosz államfő nemrég jelezte, hogy elküldené külügyminiszterét, Igor Ivanovot a jugoszláv fővárosba, hogy konzultáljon a választások után kialakult válságban érintett felekkel. A szerb ellenzék szerint azonban mindenképpen szükség van döntőbíráskodásra.

Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök elutasította, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszter közvetítsen a múlt hét végi jugoszláv elnökválasztás eredménye körül Belgrádban folyó vitában - jelentette ki szombaton Jíri Dinstbier, az ENSZ jugoszláviai emberi jogi megbízottja Podgoricában. Egyidejűleg ellenzéki források közölték, hogy a választási bizottság elutasította a szavazatszámlálással kapcsolatos tiltakozásokat.

A DOS (Szerbiai Demokratikus Ellenzék) szombaton este több szerbiai városban tüntetésekre szólított fel, Kostunica győzelmének hivatalos elismerését sürgetve. Az ellenzékkel szolidaritást vállalva sztrájkba léptek Szerbia legnagyobb szénbányájának, a kolubarai szénbányának a dolgozói.

Vlagyimir Putyin orosz államfő szombaton a Kremlben újságírók előtt kijelentette, hogy kész külügyminiszterét, Igor Ivanovot Belgrádba küldeni. Putyin szavai szerint az orosz külügyminiszter azzal a céllal utazna a jugoszláv fővárosba, hogy konzultáljon a választások után kialakult válságban érintett valamennyi féllel.

Az orosz elnök elmondta, hogy a jugoszláv nép csakis külső beavatkozás nélkül, maga dönthet sorsáról, jövőjéről, és Oroszország nem szeretné, ha Jugoszlávia összeomlana. Minden kérdést a törvény keretein belül kell rendezni, mert - mondta Putyin - "ha más úton indulnak el, akkor megkérdőjelezik a hatalom törvényes voltát". Putyin kifejtette, hogy a törvényes lépésekhez egyebek mellett azért is szükség van, hogy megőrizzék Jugoszlávia területi egységét.

Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök szombaton Belgrádban részt vett egy katonai tisztavatáson, ahol beszédet mondott. Hírügynökségi vélemények szerint beszédében közvetve elutasított mindennemű közvetítést a belpolitikai válságban. Milosevics kijelentette: "nekünk magunknak kell döntenünk saját sorsunkról". A dpa szerint a jelenlegi szerb elnök ezzel vélhetően burkoltan reagált Moszkva közvetítési javaslatára, elutasítva azt.

Zorán Djindjics szerb ellenzéki vezető válaszul az orosz elnök bejelentésére közölte: olyan helyzet állt elő, amikor szükség van valamilyen döntőbíráskodásra. Hozzátette, hogy a Szövetségi Választási Bizottság tagjai félnek egy ilyen kezdeményezéstől, mert fel sem tudják mutatni bizonyítékaikat, amelyek szerint az általuk beharangozott választási eredmény hiteles.

Az izlandi látogatásán tartózkodó amerikai külügyminiszter asszony üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentését. Madeleine Albright közölte: Moszkvának ki kell nyilvánítania, hogy a jugoszláv ellenzék megnyerte a múlt heti választásokat. Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy korábban beszélt Igor Ivanovval, s azt mondta neki: ha Oroszországnak kételyei vannak afelől, hogy az ellenzék győzedelmeskedett a választásokon, akkor saját magának kell megvizsgálnia az erről tanúskodó bizonyítékokat. Albright asszony elmondta, nem biztos abban, hogy Ivanov tényleg elutazik Belgrádba, de, mind mondta: hamarosan beszél majd vele erről.

Görögország is kész közreműködni a jugoszláv válság megoldásában. A görög külügyminisztérium szóvivője, Panosz Beglitisz bejelentette, hogy országa kész az összes érdekelttel együttműködve olyan kezdeményezést tenni, amely megoldhatja a jugoszláviai válságot.

A görög szóvivő Vojiszláv Kostunica jugoszláv ellenzéki elnökjelölt felhívására reagált ezzel a nyilatkozattal. Kostunica arra kérte Athént, hogy vegyen részt a jugoszláviai elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálásában, és segítsen ezzel a jugoszláviai belpolitikai feszültség enyhítésében.

Az orosz és a görög segítségre azért lenne szükség, mert súlyos feszültség alakult ki a jugoszláv belpolitikában a múlt vasárnapi elnökválasztás után. A hatalom és az ellenzék hevesen vitatja a szeptember 24-én megtartott elnökválasztás eredményét. Az ellenzék szerint Kostunica egyértelműen megnyerte az elnökválasztást. A Szövetségi Választási Bizottság is elismerte Kostunica fölényét, de hivatalos adata szerint az ellenzéki jelölt nem szerzett elegendő szavazatot az első fordulós győzelemhez, ezért második fordulót kell rendezni, amelyben Kostunicának újból meg kell mérkőznie Szlobodan Milosevics hivatalban levő elnökkel.

Oroszország mindezidáig nem csatlakozott a Nyugathoz, amely nyomás gyakorol Szlobodan Milosevics jugoszláviai elnökre, hogy a szeptember 24-i elnökválasztás nyomán mondjon le. A szerb ellenzék azonban tevékenyen keresi Moszkva támogatását. Az Interfax orosz hírügynökség külügyi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Moszkva tizenegy oldalas jelentést kapott a szerb ellenzéktől, amely a választásokon történt visszaéléseket ecseteli.

Oroszország óva intette Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt attól, hogy erőszakkal védje meg hatalmát és rákényszerítse akaratát a szerb választópolgárokra - mondta Viktor Csizsov balkáni különmegbízott szombat este Podgoricában. Az orosz diplomata, aki Branko Lukovac montenegrói külügyminiszterrel tárgyalt, kifejtette a szerb elnökválasztási válságra vonatkozó orosz álláspontot: eszerint mind Milosevicsnek, mind a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (DOS) hozzá kellene járulnia a különböző választási eredmények összevetéséhez. Igor Ivanov orosz külügyminiszter ilyen értelmű üzenetet küldött Milosevicsnek és Vojislav Kostunica DOS-jelöltnek egyaránt - mondta Csizsov.
Az orosz különmegbízott később cáfolta podgoricai tévényilatkozatának a belgrádi Beta hírügynökség által közreadott változatát, amely szerint Oroszország "óva intette Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt attól, hogy erőszakkal kényszerítse rá akaratát a szerb választópolgárokra". A közölt cáfolatból azonban úgy tűnt, hogy az orosz diplomata inkább csak a Beta tálalásában neki tulajdonított kategorikus hangnemet utasítja vissza, de nem magát a hír tartalmát.

Jugoszláviában a hadsereg vezetése elutasította azt a kérést, hogy a fegyveres erők vezetői találkozzanak az ellenzékkel. Ellenzéki vezetők tájékoztatni szerették volna a nemzetvédelmi minisztériumot és a vezérkart a polgári engedetlenségi kampányról, amelyet az elnökválasztáson történt szavazatlopás ellen tiltakozásul indítanak.

(MTI)

Korábban:

(2000. szeptember 30.)