A koszovóiak szerint Kostunicával a kisebbik rossz győzött Jugoszláviában<br/>

Zoran Djindjics, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) választási központjának vezetője szerint a jövőben Jugoszlávia Szerbia és Montenegró (állam) szövetsége lesz, amelyben közös lesz a külpolitika, a honvédelem és a fizetőeszköz, azonban minden más el fog különülni. Koszovóban azonban Belgrád továbbra is jelen kíván lenni. Koszovóban eközben óvják a Nyugatot Vojislav Kostunica megválasztott elnök lelkes üdvözlésétől, a politikusok és újságírók szerint ugyanis Kostunicával a kisebbik rossz győzött Jugoszláviában.

Zoran Djindjics, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) választási központjának vezetője szerint az új államszövetségben két alapelven nyugszik majd a Montenegróhoz fűződő viszony: a közös állami léten és a maximális önállóságon. "Montenegró legyen annyira önálló, amennyire akar! Ha a montenegróiak többsége a kiválásra szavaz, akkor az nem lehet kérdéses" - idézte a politikust a Jutarnji List című zágrábi napilap. Koszovóval kapcsolatban egészen más a helyzet - tette hozzá a politikus -, mert azt szerbek a szerbség bölcsőjének tekintik. Egy új pristinai minisztérium felállításával Belgrád a helyszínen akar jelen lenni a problémák megoldásában és a nemzetközi döntések végrehajtásában.

Djindjics kifejtette: Jugoszlávia csak a szomszédaival együtt, régióként tagolódhat be Európába. Várhatóan mindenekelőtt a regionális terveket - az infrastruktúra és a távközlés fejlesztését
- támogatja majd a nemzetközi közösség is. "Mi központnak tekintjük magunkat Európának ezen a részén, és úgy véljük, be is tudjuk tölteni ezt a szerepet" - jelentette ki.

A politikus szerint a DOS tudatában van annak, hogy a tavalyi NATO-bombázások miatt "a Nyugatnak nincs hitele Szerbiában, ám az országnak mégis Nyugaton van a helye". A hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatandó együttműködést nehéz kérdésnek minősítette, hiszen a jugoszláv alkotmány is tiltja az ország állampolgárainak kiadatását külföldi joghatóságnak, és a
kiadatásokhoz módosítani kell az alaptörvényt. Djindjics elmondta, hogy ő is ideális jelöltnek tartotta Vojiszlav Kostunicát, aki egyenlő távolságot tart Milosevicstől és a Nyugattól.

A koszovói albán politikusok és a koszovói albán lapok többnyire fanyalogva kommentálták szombaton a jugoszláviai fordulatot. A Koha Ditore, a koszovói albánok legolvasottabb lapja olyan fényképet közölt a címlapján, amely géppisztollyal a kezében mutatja Kostunicát, amint szerb félkatonai alakulatok előtt beszédet mond. A szerkesztő "Messze még a demokrácia Szerbiában" aláírással látta el a fotót. A Koha Ditore, mint több más koszovói albán lap is, kiemelte vezércikkében, hogy a megválasztott jugoszláv államfő ellenzi Koszovó nemzetközi igazgatását.

Agim Ceku, a Koszovói Védelmi Hadtest (az albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK utódszervezete) parancsnoka azt mondta az Epoka e Re című lapnak adott nyilatkozatában, hogy "Szerbia mindaddig nem lehet demokratikus, és nem válhat a stabilitás tényezőjévé, amíg olyan benyomást kelt a magatartása, hogy még visszatérhet Koszovóba".

Az albán Koszovói Liberális Párt elnökét, Naim Malokut (az UCK volt parancsnokát) meghökkentette, hogy a Nyugat máris és feltétel nélkül fel akarja oldani büntető intézkedéseit, amelyeket eddig alkalmazott Jugoszlávia ellen. Ugyanennek a pártnak a főtitkára, Szokol Blakaj kijelentette egy nyilatkozatában, hogy a Nyugat nagy hibát követ el, ha máris "keblére öleli" Kostunicát.

A jugoszláviai demokratizálódás külső tényezők nyomásgyakorlása nélkül történő folytatása mellett, ugyanakkor a nemzetközi szankciók sürgős feloldásáért és átfogó segélyprogramokért szállt síkra szombaton Belgrádban Vojiszlav Kostunica és Jeórjiosz Papandreu. A megválasztott jugoszláv elnök és a görög külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést folytatott egymással. Papandreu szerint a jugoszláv nép akarata kinyilvánításával "világos és hangos" üzenetet küldött a világnak és most ez utóbbin a sor, hogy tiszteletben tartsa a demokratikus változások melletti döntést. Papandreu kifejezte abbéli várakozását, hogy a Jugoszláviával szembeni nemzetközi korlátozó intézkedéseket hamarosan feloldják.

(MTI)

Korábban:

(2000.10.07.)