Gore átvette a vezetést az amerikai elnökválasztási csatában<br/>

A legfrissebb adatok szerint Al Gore, a Demokrata Párt elnökjelöltje átvette a vezetést az eddig előnyösebb helyzetben lévő George Bush republikánus elnökjelölttől. Ralph Nader, a Zöld Párt teljesen esélytelen elnökjelöltjének az eddig népszerűségi aránya süllyedt, és valószínűsíthető, hogy az őt korábban támogatók végül Gore mellé állnak.

Amerikai idő szerint hétfő este közzétett legfrissebb adatok arról tanúskodnak, hogy Al Gore, a Demokrata Párt elnökjelöltje átvette a vezetést az eddig előnyösebb helyzetben levő George Bush republikánus elnökjelölttől.

Eszerint Gore 48-46 arányban vezet Bushsal szemben a várható szavazatok országos összesítését tekintve. Az előző másfél hét során végig Bush vezetett, de előnye egyik nap sem volt nagyobb öt százalékpontnál.

A felmérés azt mutatja, hogy Ralph Nadernek, a Zöld Párt teljesen esélytelen elnökjelöltjének az eddig mintegy öt százalékos népszerűségi aránya négy százalék alá süllyedt. Elképzelhető tehát, hogy az eddig nagyon szoros verseny végén a mérleget Gore javára billentik az eddig kedvencükként Nadert megnevező szavazók, akik az utolsó pillanatban úgy döntenek: nem akarnak kárba vesző szavazatot leadni, és inkább Gore mellé sorakoznak fel, akinek a nézetei eleve közelebb állnak a zöldek nézeteihez.

A várható szavazatok számának országos összevetéséből kirajzolódó tendencia érzékelteti a hatását abban is, hogy az egyes államokban miként alakul a két jelölt esélye. (Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy amelyik jelölt egy államban kedden a lakossági szavazatok számát illetően bármilyen arányban győz, az megszerzi az állam összes elektorát. Ezek az elektorok választják meg aztán ténylegesen az elnököt.) Eszerint Gore most már 230 elektor szavazatára számíthat több-kevesebb bizonyossággal, Bush pedig 224 elektoréra. Az elnökké választáshoz az 538 elektor többségének, vagyis 270 elektornak a támogatására van szükség. Mindenesetre még most is eldöntetlennek számít 84 elektori voks sorsa.

Az előző felmérés óta az egyes államokra történő lebontásban két változás következett be: az eddig döntetlennek tekintett Pennsylvaniát átsorolták Gore táborába (mert a demokrata jelölt fölénye ott túllépte a statisztikai hibahatárt), az eddig Bush győzelmét ígérő Missouri pedig átminősült eldöntetlen versenyű állammá (mert a republikánus elnökjelölt fölénye elenyészett).

Különösen szoros a verseny a következő államokban (zárójelben az állam által küldhető elektorok számát olvashatják): Arkansasban (6), Delaware-ban (3), Floridában (25), Iowában (7), Maine-ben (4), Missouriban (11), Nyugat-Virginiában (5), Oregonban (7), Új-Mexikóban (5) és Wisconsinban (11).

Ezen utóbbi államok közül Wisconsinban talán inkább Bushnak "áll a zászló", Missouriban azonban teljes holtverseny (46-46 százalékos népszerűségi arány) mellett Gore népszerűségének növekedése a legutolsó tendencia, Floridában pedig Gore 48-46-ra vezet, és az elmúlt napon itt is a demokrata jelölt mutatója javult valamelyest. Ha tehát ezt a három államot - feltételesen és még bizonytalanul - "odaítéljük" oly módon, hogy Wisconsin Bushé, Missouri és Florida pedig Gore-é, akkor arra jutunk, hogy Gore 266, Bush pedig csak 235 elektorra számíthat.

Ami a kongresszusi helyekért folytatott egyéni versenyek közül a legnagyobb érdeklődéssel figyelt párharcot illeti, a demokrata Hillary Clinton, aki eddig vezetett Rick Lazio republikánus induló előtt, az elmúlt 24 órában valamelyest visszaesett, és Lazio - 50-49 arányban - átvette a vezetést.

Az amerikai gyerekek körében végzett "közvélemény-kutatás" adatai szerint viszont George Bush, a republikánusok jelöltje az esélyesebb a keddi amerikai elnökválasztás megnyerésére. A gyerekek körében készült felmérés szerint Bush több százalékponttal népszerűbb, mint Al Gore, a demokrata elnökjelölt.

A CNN szerint a korábbi elnökválasztások előtt lebonyolított hasonló felmérések alapján eddig csaknem minden alkalommal helyesen lehetett tippelni a győztesre. Egyes magyarázatok úgy szólnak, hogy a közvélemény-kutató intézetek kérdéseire a felnőttek valamivel óvatosabban válaszolnak, mint ami a tényleges véleményük - és emiatt a valóságosnál nagyobbnak látszik a határozatlanok száma-, ám a családon belül a gyermekek kendőzetlenül hallják a valós szülői véleményt, és aztán ezt "visszhangozzák" saját nézetükként.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. november 1.)