Az EU 2002 végétől készen áll új tagországok befogadására<br/>

Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben megerősítették, hogy az unió 2002 végétől készen áll új tagországok befogadására. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja tagadta azt a német sajtóban megjelent értesülést, miszerint a bizottság novemberi országértékeléseiben Lengyelországot politikai okokból, az ő személyes közbenjárására előbbre sorolták volna. A külügyminiszterek elfogadták Törökország csatlakozási partnerségének a bizottság által előterjesztett tervezetét is, amelyről két hete tartott legutóbbi ülésükön még nem tudtak megállapodni.

A soros francia elnökség alatt tartott utolsó tanácsülésükön az EU-tagországok külügyminiszterei üdvözölték azt a tervezetet, amelyet az Európai Bizottság múlt hónap elején közzétett bővítési stratégiai dokumentumában vázolt fel a csatlakozási tárgyalásoknak az elkövetkező másfél év során követendő menetéről. Úgy foglaltak állást: az útiterv fontos hivatkozási keretként konkretizálja, miként fogja kezelni az unió a tárgyalások során felmerülő problémákat - mindenekelőtt az átmeneti mentességekre vonatkozó kéréseket -, illetve miként terjeszti elő adott menetrend szerint az egyes témakörökkel kapcsolatos tárgyalási álláspontját.

A bővítési folyamat állásáról adott értékelésükben a miniszterek emlékeztettek arra, hogy a csatlakozási tárgyalások intenzívebbé tétele az unió és a jelölt országok közös erőfeszítéseitől függ. Mindent elkövetnek annak érdekében - tették hozzá -, hogy azokkal a jelölt országokkal, amelyekkel még nem nyitottak meg minden tárgyalási fejezetet, erre a jövő évben, a lehető leghamarabb sor kerüljön.

Az ülésen elnöklő Hubert Védrine francia külügyminiszter szerint az EU-tagjelölt országoknak nem kell tartaniuk attól, hogy a bővítési folyamat valamilyen módon az intézményi reformokkal foglalkozó kormányközi konferencia eredményeinek függvényévé válik. "Nincs közvetlen kapcsolat a két dolog között, a bővítési folyamat önállóan halad előre" - mondta Védrine a tanácskozás után tartott sajtóértekezleten.

Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja tagadta azt a német sajtóban megjelent értesülést, miszerint a bizottság novemberi országértékeléseiben Lengyelországot politikai okokból, az ő személyes közbenjárására előbbre sorolták volna. "Az információ egy névtelenül idézett bizottsági forrástól származott, de nem sikerült kideríteni, kitől" - mondta Verheugen, hozzátéve, hogy Lengyelország felkészültségének megfelelő értékelést kapott az országjelentésben.

A külügyminiszterek elfogadták Törökország csatlakozási partnerségének a bizottság által előterjesztett tervezetét, amelyről két hete tartott legutóbbi ülésükön még nem tudtak megállapodni. Időközben feszültség keletkezett az EU és Ankara között, mert az unió a ciprusi probléma rendezésének szükségességére is utalást tett a megállapodástervezetben, amit török részről rossz néven vettek. A problémát azóta sikerült áthidalni, Védrine szerint olyan megfogalmazást találtak, amellyel szemben Törökországnak sem volt ellenvetése.

A tanácsülés jelentős részét a csütörtökön megnyíló nizzai csúcsértekezlet előkészítése tette ki. A miniszterek ezúttal azokat a kérdéseket tekintették át, amelyek az intézményi reformoktól függetlenül szerepelnek a csúcs napirendjén: a bővítési folyamat állása mellett a közös európai biztonság- és védelmi politika, az élelmiszerbiztonság, a tengerhajózás biztonsága, valamint az európai szociálpolitika jövője tartozik a legfontosabbak közé.

A miniszterek jóváhagyták a közös európai biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos jelentéseket, amelyeket az állam- és kormányfők Nizzában szentesítenek majd. Ezzel válnak véglegessé e politika most még ideiglenes szervezeti-intézményi keretei, valamint az EU és a NATO közötti kapcsolatok újonnan kialakított formái.

(MTI)

Ajánló: