Chirac szerint az unió mindent megtesz, hogy 2003-ra készen álljon a tagfelvételre <br/>

A nizzai EU-csúcs első napja után Jacques Chirac és Romano Prodi közös sajtótájékoztatójukon elmondták: bizakodóak az EU bővítési ütemét illetően. Az Európa Tanács elnökének, Romano Prodinak a véleménye szerint most a tagállamokon a sor, hogy meghozzák a bővítéshez szükséges belső, intézményi reformokat. A francia köztársasági elnök, Jacques Chirac hasznosnak tartotta a délelőtti konferenciát, de elítélte az azt megelőző utcai rendzavarást. Pénteken európai parlamenti képviselők fognak tüntetni az "igazi" európai alkotmány kidolgozásáért.

Az Európai Unió nizzai csúcstalálkozójának első felvonása, a tagországok és a tagjelölt államok vezetőinek részvételével lezajlott európai értekezlet után az elnöklő Jacques Chirac francia államfő kijelentette, az EU mindent megtesz azért, hogy felgyorsítsa a csatlakozási tárgyalásokat, és a vállalt időre, 2003 elejére készen álljon az első felvételekre.

A francia elnök aláhúzta, hogy a 15 ország teljesen magáévá teszi az Európai Bizottság bővítési stratégiáját, és annak a szellemében, a jelöltek között differenciálva folytatja a tárgyalásokat. Chirac igen pozitívnak értékelte a 13 tagjelölt ország és Svájc vezetőivel folytatott délelőtti európai konferenciát, amelyen minden tagjelölt kifejtette véleményét az EU által tervezett intézményi reformokról, elvégre őket is érinti, milyen lesz a jövő Európája. A konferencia résztvevői igazi európai családként beszéltek a békés és demokratikus Európa közös létrehozásáról. Romano Prodi ugyanezen a sajtóértekezleten hozzátette, hogy az európai házat közösen akarjuk felépíteni, de az európai konferencia után most már az EU 15 tagjának a dolga, hogy meghozza a bővítés előkészítéséhez szükséges intézményi reformokat.

Kérdésekre válaszolva Chirac nem nyilvánított véleményt a romániai elnökválasztások első fordulójáról, de kevéssé valószínűnek tartotta, hogy a kérdező által megnevezett Corneliu Vadim Tudor nyerje meg a második fordulót. Hozzátette, hogy az EU árgus szemmel figyeli Romániát - mint tagjelölt országot -, és ugyanolyan mércével méri politikai megnyilvánulásait, mint ahogy saját tagjaival is teszi. Az önálló európai válságkezelő katonai erő leendő működéséről és az amerikaiakkal emiatt támadt feszültségről szólva a francia elnök kijelentette, hogy senki sem vitatja a NATO fontosságát a biztonság védelmében. Ha viszont Európa majdan be akar avatkozni valahol egy válság elsimításába, ahol az amerikaiak nem kívánnak, akkor ehhez létre kell hozni a kellő eszközt. Európa természetesen összehangolja majd katonai tervezését a NATO európai főparancsnokságával, de döntést önállóan hoz, és szerinte emiatt nincs ok aggodalomra.

Chirac azzal kezdte a sajtóértekezletet, hogy az elnökség nevében ünnepélyesen elítélte a reggeli erőszakos kilengéseket, hogy tüntetők megtámadták a rendfenntartó erőket, és akadályozták a tűzoltókat fontos munkájuk elvégzésében. Hangsúlyozta, hogy az ilyenfajta tüntetés szöges ellentétben áll a demokráciával, az alapvető jogok európai chartájával, és visszaélés a nizzaiak türelmével is. Lionel Jospin miniszterelnök a francia politikai társbérlet jegyében hozzátette, hogy kétfajta tüntetés volt e két nap alatt Nizzában. A szerdai tüntetésen 60 ezer szakszervezeti aktivista békés, fegyelmezett módon követelt szociálisabb Európát, csütörtökön viszont kis csoportok léptek fel, hogy erőszakos eszközökkel megpróbálják meghiúsítani az értekezletet. Ezeknek azt üzente, hogy az EU vezetői is harmonikus és emberi módon szeretnék irányítani a globalizáció folyamatát, de az így fellépők lejáratják saját követeléseiket.

Péntekre európai parlamenti képviselők hirdettek tüntetést, amelyen követelni akarják, hogy az EU ne csak semmire sem kötelező emberi jogi chartát fogadjon el, hanem igazi európai alkotmányt dolgozzon ki.

(MTI)