Az Európa Parlament nem fogadja el a nizzai szerződés tervezett szövegét<br/>

Az EU-tagországok a nizzai csúcstalálkozón megállapodtak arról, hogy 2004-ben újabb kormányközi konferenciát hívnak össze az unió jövőbeli működését szabályozó alapelvek kialakítására. Eközben a lengyel kormány valóságos offenzívát indított az EU miniszteri tanácsában számára javasolt szavazati arány emeléséért, ennek eredményeként a legújabb francia indítvány már Spanyolországgal azonos számú, azaz 28 szavazatot juttatna Varsónak. Az Európa Parlament ugyanakkor elégedetlen az országonkénti szavazatok újraszabályozására készült francia javaslattal.

Az Európa jövőjéről a csúcs negyedik napján elfogadott nyilatkozattervezet szerint a Nizzában lezárandó kormányközi konferencia megnyitja az utat az unió bővítése előtt, a nizzai szerződés ratifikálásával pedig befejeződik az új tagállamok csatlakozásához szükséges intézményi reformok megvalósítása. Ezzel párhuzamosan kell elkezdődnie a nyilatkozat szerint annak a - minél szélesebb alapokon nyugvó - gondolkodási folyamatnak, amelynek során az integráció jövőjével kapcsolatos négy alapkérdést vitatnának meg: az unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, az alapvető jogok Nizzában elfogadott európai chartájának a státusát, a szerződések átszerkesztését és leegyszerűsítését, valamint a nemzeti parlamenteknek az európai építkezésben játszott szerepét.

A vita a tervek szerint 2001-ben, a svéd, majd a belga soros elnökség időszakában kezdődne, az Európai Bizottság és az Európai Parlament részvételével, illetve valamennyi érdekelt fél - politikai, gazdasági, tudományos körök, a civil társadalom képviselői - bevonásával. Részt vennének a vitákban a tagjelölt országok is; ennek módozatait a későbbiekben határoznák meg. A nyilatkozat megállapítja, hogy az új kormányközi konferencia semmi esetre sem válhat a bővítési folyamat akadályává, sem előfeltételévé. Azokat a tagjelölt országokat, amelyek még a konferencia összehívása előtt befejezik a csatlakozási tárgyalásokat, az unió meghívja az azon való részvételre. Azok a tagjelöltek pedig, amelyek erre az időre még nem fejezik be a tárgyalásokat, megfigyelőként vehetnek majd részt a konferencián.

A csúcsértekezleten vasárnap délelőtt a francia elnökség közzétette legújabb, immár harmadik javaslatát a leghevesebben vitatott intézményi reform, az országonkénti szavazatok újraszabályozására. Eszerint a négy nagy ország - Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - egyformán 30 szavazattal rendelkezne a szótöbbséggel eldöntendő kérdések szavazásánál. A további sorrend: Spanyolország 28, Hollandia 12, Görögország, Belgium, Portugália 11-11, Svédország, Ausztria 9-9, Dánia Finnország, Írország 7-7, Luxemburg 3. A tagjelöltek tervezett szavazatarányai: Lengyelország 28, Románia 13, Csehország, Magyarország 11-11, Bulgária 9, Szlovákia 7, Litvánia 5, Lettország, Szlovénia, Észtország 4-4, Ciprus, Málta 3-3.

Az arányjavításokat lényegében a szavazatok összesített számának emelésével érték el. Összesen 337 szavazat lenne. A javaslat része, hogy minősített többséghez az államok számszerű többsége is kellene. A vétóképes kisebbség küszöbe 91 szavazat lenne.

Az Európai Parlament (EP) elégedetlen azzal a legutóbbi kompromisszumos javaslatcsomaggal, amelyet a nizzai csúcstalálkozó negyedik napján terjesztett elő a francia elnökség. A szavazatok újrasúlyozására tett javaslattal kapcsolatban Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy a képlet egyre bonyolultabbá válik, ami a tanácsban megnehezíti, a polgárok számára pedig hovatovább áttekinthetetlenné teszi a döntéshozatalt. Brok azt is bírálta, hogy az Európai Parlament módosítandó összetételére tett legutóbbi javaslatával az elnökség megszegte azt - az amszterdami szerződésben rögzített - elvet, amely
szerint a képviselők száma nem haladhatja meg a 700-at (a javaslat szerint 738-ra emelkedne). Szerinte ezzel megnehezítik a parlament munkáját, noha a létszámkorlát átlépését semmi nem indokolta volna. Mindössze azért történt meg, mert néhány tagállam elégedetlen volt a képviselői helyeknek az előző tervezetben javasolt megosztásával (amelyben még tartották a 700-as plafont), s az elnökség a módosításokat csak a felső határ átlépésével tudta megvalósítani.

A külügyi bizottság elnöke katasztrofálisnak nevezte, hogy a britek merev ellenállása miatt adózási ügyekben nem lehet megvalósítani az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérést. Súlyos kifogásokat hangoztatott az Európai Parlament a minősített többségre való áttérésnek a közös külkereskedelmi és a kohéziós politikában, valamint a bel- és igazságügyek területén javasolt módjával szemben is, amely még mindig számos egyhangúlag meghozandó döntést feltételez.

Pozitívnak nevezte ugyanakkor Brok az Európa jövőjéről szóló nyilatkozat elfogadását. ''Pillanatnyilag adott formájában azonban az Európai Parlament nem tudná elfogadni a nizzai szerződés tervezetét'' – jelentette ki Elmar Brok.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000.12.09.)