Legkorábban 2003 januárjában léphet be Magyarország az Európai Unióba<br/>

Az európai uniós tagországok vezetői annak ellenére tapsviharban törtek ki, amikor 18 óra tárgyalás után, helyi idő szerint hétfő hajnali fél 5-kor megszületett a kompromisszumos megállapodás a nizzai EU-csúcson, hogy nem mindenki ért egyet továbbra sem a döntéssel. A tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásáról folytatott vita eredményeképpen fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam között, Belgiumnak pedig eggyel kevesebb szavazata lesz a jövőben, mint Hollandiának. Az intézményi reformokról való döntés utat nyitott az EU-bővítésnek, amelyre leghamarabb 2003 január elsején kerülhet sor a felkészült tagországok számára.

Maratoni hosszúságúra nyúlt tárgyalások után hétfőre virradóra az Európai Unió (EU) nizzai csúcsértekezletén megszületett a megállapodás az intézményi reformokról, és a tagországok elfogadták a nizzai szerződést.

A politikailag legkényesebb és legtöbb vitát kiváltó területen, a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre az elnökség harmadszorra előterjesztett kompromisszumos javaslatán. A BBC tudosítója szerint végül nem is született meg az a gyökeres változás, amit a reformtól eredendően vártak, és a reform után sem várható ezek alapján, hogy az EU kevésbé lesz nehézkes és lassú, mint idáig.

"Ahogy az várható volt, a nagy tagállamok több befolyáshoz jutottak, és végképp ők lettek a fő döntéshozók az EU-ban" - állapította meg Angus Roxburgh, a BBC tudósítója. Fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, amelyek 29 szavazattal rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A megegyezést az tette lehetővé, hogy végül Belgium is feladta ellenállását, és belegyezett abba, hogy eggyel kevesebb szavazata legyen, mint Hollandiának.

A négy legnagyobb tagország a legutóbbi változatban szerepelt 30 szavazat helyett 29-et kap. Spanyolországnak és Lengyelországnak 27-27 szavazat jut, Belgium eggyel kevesebbet kapott, mint Hollandia, azaz 12-t.

Az egyezség értelmében a tagországok és a tagjelöltek szavazati aránya a következőképpen alakul:

Tagországok	Régi szavazatok	Új szavazatok	Lakosság (millió fő)
Németország	10	29	82
Nagy-Britannia	10	29	59,2
Franciaország	10	29	58,9
Olaszország	10	29	57,6
Spanyolország	8	27	39,3
Hollandia	5	13	15,7
Görögország	5	12	10,5
Belgium	5	12	10,2
Portugália	5	12	9,9
Svédország	4	10	8,8
Ausztria	4	10	8
Dánia	3	7	5,3
Finnország	3	7	5,1
Írország	3	7	3,7
Luxemburg	2	4	0,4
Tagjelölt országok
Lengyelország	8	27	38,6
Románia	6	15	22,4
Csehország	5	12	10,2
Magyarország	5	12	10
Bulgária	4	10	8,2
Szlovákia	3	7	5,3
Litvánia	3	7	3,7
Lettország	3	4	2,4
Szlovénia	3	4	1,9
Észtország	3	4	1,4
Ciprus	2	4	0,7
Málta	2	3	0,3

A kisebb tagországok kívánságának eleget téve a tervezet kiegészül az egyszerű többség követelményével is, amennyiben előírja, hogy egy 27 tagú unióban a döntések meghozatalához legkevesebb 14 tagország támogatására minden esetben szükség van.

A három másik fő reformterületen, a bizottság létszámát és összetételét, a minősített szavazattöbbséggel hozandó döntések körének kiterjesztését, valamint a megerősített együttműködést illetően a csúcsértekezleten előzőleg kibontakozott kompromisszumoknak megfelelő megállapodások születtek.

Az Európai Bizottságban minden tagállamnak egy tagja lesz - az újonnan csatlakozóknak is - mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Ekkor - később meghatározandó mértékben - csökkenteni fogják a testület létszámát, egyidejűleg a tagországok teljes egyenjogúságán alapuló rotációs rendszert vezetnek be. A bizottság elnökét, akit jelenleg a kormányok konszenzus alapján jelölnek ki, minősített szavazattöbbséggel választani fogják, hatásköreit pedig megerősítik.

A nizzai szerződés értelmében 35 területen térnek át az egyhangúság helyett minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalra. Az ebből a szempontból legproblematikusabbnak számító öt kérdésben azonban csak részleges eredményt könyvelhetnek el a tizenötök. Alapvetően Nagy-Britannia ellenállása miatt nem sikerült megállapodásra jutni az áttérésről az adózás és a szociálpolitika egyes részterületein. Franciaország elérte, hogy a közös külkereskedelmi politikában csak részlegesen valósuljon meg az áttérés, a menekültügyi és bevándorlási ügyekben pedig magának a közösségi szinten érvényesítendő politikának az elfogadásához lesz majd szükség egyhangúságra.

Megállapodás született arról, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusa alkalmazható lesz az unió mindhárom pillérében, tehát a gazdasági területek mellett a második pillért alkotó közös kül- és biztonságpolitikában, valamint a harmadik pilléres bel- és igazságügyekben. Ismét csak Nagy-Britannia vétója miatt azonban katonai területekre ez nem terjedhet ki. Elindításához legkevesebb nyolc tagállam részvételére lesz szükség, az együttműködésnek nyitottnak kell maradnia a többi tagállam előtt is, amelyek viszont nem vétózhatják meg az elindítását.

Módosították a tagországok az alapszerződésnek a demokratikus alapértékek védelméről szóló cikkét, meghatározva azt az eljárást, amelyet akkor fognak alkalmazni, ha valamely tagállamban ezek sérülésének veszélye fenyeget.

A nizzai szerződés elfogadásával egyúttal lezárult a reformok előkészítésére idén februárban összehívott kormányközi konferencia is, amelyen összesen több mint 300 órán át tárgyaltak a tagországok képviselői a bővítési folyamat alapvető feltételének tekintett intézményi megújulásról.

Jacques Chirac francia államfő a nizzai csúcsot záró hétfő hajnali sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy a szerződést mielőbb aláírják, ratifikálásának folyamata pedig másfél éven belül lezajlik. Ez lehetővé tenné, hogy az EU megtartsa azt az ígéretét, amely szerint 2003. január 1-jétől készen áll új tagállamok befogadására. Az elnök megerősítette, hogy az unió tartani kívánja magát ehhez az ígéretéhez.

A jövőben - amennyiben a várakozó országok csatlakoznak az Európai Unióhoz - módosul az Európai Parlamentben az egyes tagországokra jutó képviselői helyek száma.

Az új mandátumeloszlás:

Tagországok	Új mandátumszám	Régi mandátumszám
Németország	99	99
Franciaország	74	87
Nagy-Britannia	74	87
Olaszország	74	87
Lengyelország	52	0
Spanyolország	52	64
Románia	35	0
Hollandia	25	31
Belgium	20	25
Görögország	20	25
Portugália	20	25
Csehország	20	0
Magyarország	20	0
Svédország	18	22
Bulgária	17	0
Ausztria	17	21
Dánia	13	16
Finnország	13	16
Szlovákia	13	0
Írország	12	15
Litvánia	12	0
Lettország	8	0
Szlovénia	7	0
Észtország	6	0
Luxemburg	6	6
Ciprus	6	0
Málta	5	0

"A nizzai EU-csúcstalálkozón született megállapodás kedvező Magyarország számára" - mondta az [*****]-nak Györkös Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, a csatlakozási tárgyalásokat folytató delegáció titkára. "Az Unió végig azt mondta: először meg kell teremtenie az előfeltételeket a csatlakozáshoz. Ezt 2002-ig tervezték lebonyolítani, és ez sikerült is" - tette hozzá.

Bár a nizzai szerződés végleges szövege még nem készült el, a nyilatkozatokból az derül ki, hogy a legfontosabb pontokban Magyarország számára kedvező döntés született. "Saját biztosunk lesz az Európai Bizottságban, az Európai Tanácsban 12 szavazatunk lesz, az Európai Parlamentben pedig pedig 20 képviselőnk lesz. Mindez megfelel annak, amilyen súllyal a hasonló országok képviseltetik magukat az Unióban.

Györkös azt is mondta: nincs garancia arra, hogy 2003-ban valóban beléphetünk az Unióba, "a dátumot nem ígéretként, hanem lehetőségként tűzték ki" - tette hozzá. "A csatlakozás időpontja alapvetően annak a függvénye, hogy milyen ütemben zajlik a felkészülés, illetve a csatlakozási tárgyalások" - állította. A főosztályvezető szerint az a lényeg, hogy a bővítési folyamat végre kiszámíthatóvá vált, miközben lehetőség nyílik mind a tárgyalások, mind a felkészülés gyorsítására. "Ezzel a lehetőséggel nyilvánvalóan élni is fogunk" - tette hozzá.

Magyarországnak elsősorban a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a külső határfejlesztés területén kell gyorsítania a felkészülését. "Ezen kívül is vannak területek, ahol még bőven van tennivaló, de végül is Magyarország 2002 végére vállalta, hogy befejezi a felkészülést" - mondta Györkös.

"Rendkívül boldog vagyok" - mondta az [*****]-nak Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság SZDSZ-es tagja. "1990 óta nem volt olyan EU-csúcs, amelynek a középpontjában a bővítés állt volna. Nehéz szülés volt, de végre elkerülhetetlen ténnyé vált a bővítés" - nyilatkozta.

Eörsi szerint Magyarország 2003-2004-ben már csatlakozhat az EU-hoz. "Egy év ide vagy oda történelmileg nem jelentős, a lényeg, hogy a csatlakozásról álmodtunk, és erre most szép esély van" - mondta.

A politikus szerint elsősorban a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén kell még eredményeket felmutatnunk a csatlakozáshoz, ezen a két területen ugyanis szerinte csak nőtt a lemaradásunk.

Eörsi a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a kis országok, amelyeknek eddig vétójoguk volt, vesztettek a hatalmukból, de mégis beleegyeztek ebbe. "Hihetetlenül nagy bölcsességről tettek tanúbizonyságot" - mondta a szabad demokrata politikus.

Nem mindenki elégedett a nizzai csúcson hozott döntésekkel

[*****]

Ajánló: