A török államfő elutasította az amnesztiatörvényt <br/>

Ahmet Necdet Sezer török államfő pénteken visszautalta a parlamentnek a szerinte alkotmányellenes amnesztiatörvény tervezetét, amelynek eredményeképpen, ha életbe lépne, szabadon engednék a 72 ezer bebörtönzött felét.

Az elnök szerint a tervezet nem felel meg a jogegyenlőség és az igazságosság elvének, továbbá nem szolgálja a társadalmi békét, sőt alkalmas a társadalom önérzetének megsértésére. A parlament által elfogadott amnesztiatörvényben feltételesen tíz évvel csökkentenék a bebörtönzöttek zömének büntetését, beleértve a gyilkosokét is, de kizárva például azokét, akiket szakadár törekvésért ítéltek el - ilyenek a kurd lázadók -, akik nemi erőszakot követtek el, vagy akiket pénzmosásért ítéltek el.

A törvény feltételesen elengedi azoknak a börtönbüntetését, akiket a sajtóban vagy gyülekezésen mondott beszédükben tett megnyilvánulásuk miatt ítéltek el, maximum 12 évre. A törvénnyel a parlamentnek nem titkolt egyik célja, hogy csökkenjen a börtönök túlzsúfoltsága és ezzel a börtönökben tapasztalható feszültség és a gyakori börtönlázadások.

Az államfő - aki korábban az alkotmánybíróság elnöke volt, és szigorú bíró hírében állt - ezzel kapcsolatban azt írta indoklásában: a jog szempontjából értéktelen szempont az, hogy csökken a börtönök túlzsúfoltsága, ezzel csak azt éri el a kormány, hogy csökken a társadalom bizalma az igazságszolgáltatásban és a törvényekben.

A Bülent Ecevit vezette kormány a tavaly áprilisi választások után, megalakulásakor megígérte, hogy amnesztiatörvényt alkot. Ecevit - aki az idei elnökválasztáson Sezert támogatta - a tervezet elutasítását nagyon sajnálatosnak nevezte, és közölte, hogy a koalíciós partnerek meg fogják vitatni, mi legyen a kormány következő lépése.

Közben 56. napjába lépett az az éhségsztrájk, amelyet több száz szélsőbaloldali bebörtönzött folytat, tiltakozásul a tervezett börtönreform ellen, amelyben a jelenleg hatvanszemélyes hálótermeket háromfős cellákkal váltanák fel.

Ha a parlament változatlan formában másodszor is megszavazza a tervezetet, akkor az államfőnek jóvá kell hagynia.

(MTI)