Franciaország állítólag átírta a nizzai szerződést<br/>

Brit lapértesülés szerint az Európai Bizottság és az EU kisebb tagállamai csütörtökön bírálattal illették Franciaországot a nizzai csúcson megköttetett egyezség miatt. A találkozó résztvevői közül többen úgy vélik, Franciaország az utolsó pillanatban módosításokat csúsztatott be a nizzai szerződés végső szövegébe anélkül, hogy erről valamennyi EU-tagállam tudott volna.

''Egyszerűen felháborító, ami történt. A döntések többsége hétfő hajnalban négy óra tíz perc és négy óra húsz perc között sietve született, és még az ébren lévő vezetőknek sem volt idejük arra, hogy reflektáljanak az egyezségekre'' - fejtette ki a The Timesnak az északi országok egyik magas rangú illetékese, aki mindvégig részt vett a nizzai csúcstalálkozón. Az Európai Bizottság csütörtökön szintén bírálta az EU soros elnöki tisztét ellátó Franciaországot, rámutatván, hogy egyfajta zavar van a tagállamok körében a nizzai szerződés végső szövegét illetően.

A The Times szerint egyelőre nem világos pontosan, hogy miben is állapodtak meg a tagállamok. Egyesek ugyanis a nizzai szerződés végső szövegét megismerve meglepetten látták, hogy az elnöklő Jacques Chirac francia elnök Görögországnak és Portugáliának két plusz mandátumot biztosított az Európai Parlamentben (EP), ezáltal e két ország azonos számú képviselővel bír a nagyjából azonos lélekszámú Belgiummal. Ugyanezt a kedvezményt azonban nem kapta meg a tagjelölt Csehország és Magyarország, amelyek lakossága az előbbiekhez hasonló nagyságú. A portugál, görög mandátumtöbblettel az EP létszáma 732-re nőtt, a bejelentett 728 helyett - írta a brit lap.

Egyes EU-tagállamokat az is meglepett és felbosszantott, hogy a nizzai szerződéshez az utolsó pillanatban csatoltak egy protokollt, amely kimondja, hogy 2004-től valamennyi EU-csúcstalálkozót Brüsszelben rendezik meg. Ezzel ugyanis véget vetnek annak a hagyománynak, hogy a soros elnöki tisztet ellátó ország legyen a csúcsok házigazdája. "Ezt Chirac a belgák hangulatának megjavítására csúsztatta a szerződésbe, mi nem hallottunk erről az egyezségről" - mondta a brit lapnak az egyik EU-tagállam képviselője.

Nizzában a legtöbb alkudozás a szavazati súlyok megosztásának a kérdése körül folyt, és a végeredmény a The Times szerint igencsak "homályosra" sikeredett. A minősített többségi szavazás kettős rendszeréről megszületett egyezség szerint a majdan 27 tagállamra bővülő EU-ban a tagállamok között 345 szavazat oszlik meg - az egyezség szerint 91 szavazat lesz minimum szükséges ahhoz, hogy meggátolják egy döntés elfogadását. Ugyanakkor a döntések elfogadásához az összes szavazat 73,4 százaléka szükséges, ez azonban 93 nemleges szavazatot feltételez, nem beszélve a lakossági arányok figyelembevételéről szóló megállapodásról. Az Európai Bizottság szóvivője ennek kapcsán elmondta: a testület is még csak most próbálja meg kihámozni, mit is jelentenek a valóságban az új szavazati arányok.

Több tagállam nemtetszésének adott hangot amiatt is, hogy a szerződés 2005. január elsejében állapította meg az újonnan elfogadott döntések hatályba lépését. Ez válságot okozhat a jövőben, ha az új tagállamok csatlakozásának kezdete 2004 lesz.

(MTI)

Korábban:

(2000.12.11.)