Kostunica szerint Milosevicsnek otthon kell felelnie tetteiért<br/>

Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök szerint minden vezetőnek, aki bűnöket követett el, először saját népe előtt kell felelnie tetteiért. Az elnök, aki a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozott ezzel indokolta, miért utasítja el a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics volt államfő kiadását a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (TPI).

A tekintélyes francia konzervatív lap Kostunica csütörtöki párizsi látogatása alkalmából közölt egyoldalas, átfogó interjút a jugoszláv elnökkel. A beszélgetésben Kostunica a jugoszláviai átalakulási folyamat nehézségeiről, az ország gazdasági életében továbbra is jelentős befolyással rendelkező Milosevics-kilentúra szerepéről, Jugoszlávia és Montenegró konfliktusáról, Koszovó helyzetéről, a jugoszláv területi integritás kérdéseiről adott tájékoztatást, és vázolta, hogy milyen külföldi kapcsolatrendszerben képzeli el országa jövőjét.

Az elnök követendőnek tartja a dél-afrikai megbékélési bizottságot és a jelenlegi chilei példát, mert mindkét esetben a felelősségre vont vezetők saját népük előtt számolnak el tetteikkel. A TPI szerinte nem alkalmas fórum e feladat ellátására, természeténél fogva túlságosan szűk látókörű, képtelen a volt Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk körülményei között elkövetett bűnöket, az azokhoz vezető történelmi körülményeket a maguk összetettségükben átlátni. Milosevics politikai jövőjéről úgy vélekedett, hogy a pártja élén történt újraválasztása ellenére a volt elnök nemcsak saját politikai halálos ítéletét írta alá, hanem pártja jövőjét is megpecsételte.

Az átalakulás különös nehézségei között említette, hogy a többi posztkommunista rendszertől eltérően - ahol ugyancsak meg kellett küzdeni a gazdasági élet minden szférájában jelen lévő volt káderek megmaradt befolyásával - Jugoszláviának a polgárháborúk, "az állítólag humanitárius célból végrehajtott külföldi intervenció" és a nemzetközi szankciók következményeivel is szembe kell néznie.

Montenegró jövőjét Kostunica a jugoszláv államszövetségen belül képzeli el, de, mint mondta, ha a lakosság ezzel ellentétes akaratot nyilvánít, "akkor békés úton a szétválás felé fogunk haladni".

A NATO és Jugoszlávia kapcsolatai az utóbbi időben jelentősen javultak - állapította meg Kostunica, elismerve, hogy a dél-szerbiai biztonsági övezetben (vagyis Koszovó határa mentén) Lord Robertson NATO-főtitkár parancsára "megfelelő intézkedéseket hoztak" a behatoló albán támadókkal szemben. Véleménye szerint azonban ez a szétválasztás mindaddig nem biztosítható, amíg az albán fegyveresek "tikos külföldi támogatást kapnak jelentős amerikai köröktől", amelyek Koszovó függetlenségéért, vagyis Jugoszlávia területi integritása ellen fejtenek ki hatékony erőfeszítéseket.

Koszovó esetleges elszakadásának perspektívájáról szólva Kostunica elmondta azt az álláspontját, hogy "ebben a régióban a nemzetközi határok bármilyen megváltoztatása végzetes
módon újabb változásokat vonna maga után". Végezetül kijelentette, hogy bár Belgrád diplomáciai kapcsolatokat kíván ápolni az Egyesült Államokkal is, külpolitikai irányultsága elsősorban Európa-barát, s emellett az Európai Unióhoz nem tartozó Oroszországi Föderációra kíván támaszkodni.

(MTI)

Ajánló:

A hágai szervezet honlapja. (angolul)

Korábban:

(2000.12.18.)