Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök a Deutsche Welle német rádiónak adott, Belgrádban is ismertetett nyilatkozatában úgy vélte: számos intézményes feltételt kell megteremteni ahhoz, hogy a felelősség kérdését jogszerűen vessék fel, ne pedig (az októberi belgrádi népfelkelésszerű események mintájára) "forradalmi" igazságszolgáltatás alapján.
Mint megjegyezte, országának a kommunista rendszer 1944-45-ös létrehozása idején már volt tapasztalata a "forradalmi igazsággal", és nem lenne jó, ha ez most - más előjellel, de - megismétlődne.
Elmondta az is, hogy biztosan (személyi) változásokra kerül sor a bíróságokon és ügyészségeken, amelyeket nagymértékben Milosevics és az előző "rendszer" tevékeny szereplői határoztak meg. A szerb parlamentnek módosítania kell majd a büntetőeljárásra vonatkozó törvényeket is, amelyek közül sok még a titói időszakból származik.
Milosevics és szövetségesei a szeptemberi jugoszláv választások és az októberi belgrádi tiltakozások nyomán távoztak a jugoszláv vezetésből. A múlt heti szerb választásokon a Kostunicát támogató pártszövetség a nagyobbik jugoszláv tagköztársaság vezetéséből - és ezzel minden lényeges hatalmi funkcióból - is kiszorította őket.
Milosevicset az őt háborús bűnökkel vádoló hágai Nemzetközi Törvényszék is szeretné felelősségre vonni, ám az új belgrádi vezetők nem hajlanak kiadatására. A volt elnököt inkább hazai bíróság előtt - hatalommal való visszaélésért, a korrupció elterjedéséért és hasonló jogcímeken - kívánják elítélni. A lakosság egy része eközben lassúnak tartja a változásokat; az előző vezetés prominens tagjai közül még senkit sem ítéltek el visszaélésekért. Nebojsa Csovics szerb kormányfő-helyettes a Glas Javnosti című lapban csütörtökön közölte, hogy januárban őrizetbe vehetik Milosevicset.
(MTI)
Korábban:
(2000.12.27.)