A montenegrói kormány csütörtök este olyan tervezetet fogadott el, mely jelentősen lazítaná a Szerbia és Montenegró által az előző Jugoszlávia felbomlása után, 1992-ben létrehozott közös államon belüli tagköztársasági viszonyokat. A szerb kormányzatnak elküldendő tervezet szerint a két köztársaság előbb elismertetné függetlenségét, majd népszavazás után hoznának létre újabb - a dokumentumban nem is Jugoszláviának, hanem "Szerbia és Montenegró Szövetségének" nevezett - közösséget. Ennek hatáskörébe védelmi kérdések, a külpolitika, a közös piac tartozna. A tervezet azonban kiköti, hogy Szerbia és Montenegró saját hadsereget hozna létre, és az államszövetség elnöke ezek közös tevékenységét irányítaná - a tagköztársaságok elnökeivel közösen hozott döntés alapján. A terv közös hatáskörbe vonná a
külképviseleteket (Milo Djukanovics elnök azonban külön szerb és montenegrói ENSZ-tagságot is szorgalmazott a közelmúltban), illetve közös piacot, konvertibilis valutát és vámtérséget irányoz elő. A tervezet ily módon jelentősen szűkítené a közös szervek jelenlegi hatáskörét.
Djukanovics 1997-ben fordult szembe Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnökkel, annak önkényes politikáját hibáztatva Podgorica eltávolodásáért. Megfigyelők szerint Podgorica azonban most - Milosevics távozása, a jugoszláv vezetés újjáalakulása és új szerb vezetés közelgő megalakulása ellenére - kevesebbet ajánl Belgrádnak, mint tavaly nyári hasonló tervezetében. Djukanovicsot ellenfelei azzal vádolják, hogy teljes függetlenségre törekszik.
A tervezet egyben feszültséget is teremt Montenegróban: az Éljünk Jobban hárompárti kormánykoalícióból tiltakozásul kivált a Néppárt. A koalíció így kisebbségbe kerül a podgoricai parlamentben, de a kormányválságnak elejét veheti, hogy a függetlenségpárti szociáldemokraták kívülről kívánják támogatni Djukanovics kormányát.
(MTI)