A közelmúltban derült ki, hogy összefüggés lehet olasz katonák rákos megbetegedései és jugoszláviai NATO-bevetéseik között. Feltehetően a NATO uránt is tartalmazó, radioaktív sugárzó lövedékei okozták a veteránok betegségét. A NATO korábban sem tagadta, hogy több mint tízezer ilyen lövedéket használt, de eddig úgy tartották, a fegyver kilövőire nem veszélyes, ha nyílt sebbel nem érintkezik.
Amato kedvezőtlenül nyilatkozott arról, hogy a NATO a veszélyekről csak decemberben értesítette az olasz hatóságokat. Az olasz kormány már felállított egy vizsgálóbizottságot a betegségek eredetének tisztázására. Egy olasz nyugalmazott ezredes, aki részt vett a boszniai bevetésben, úgy nyilatkozott, hogy valóban voltak az olasz katonák környezetében sugárzó tárgyak a háború idején.
Az olasz külügyminisztérium kérésére a NATO politikai bizottsága és az Észak-atlanti Tanács január 9-én Brüsszelben megvitatja a boszniai hadművelet során használt, urántartalmú lövedékekkel kapcsolatos problémákat.
Az ANSA olasz hírügynökség a Farnesina (olasz külügyminisztérium) forrásaira hivatkozva jelentette ezt, emlékeztetve, hogy az Észak-atlanti Tanácsnál működő olasz állandó képviselet már december 22-én hivatalos formában kért felvilágosítást az ügyről. Lamberto Dini külügyminiszter január 2-án arra kérte a szövetséget, hogy a lehető legnagyobb fokú együttműködését biztosítsa Róma számára az itáliai halálesetek és megbetegedések hátterének, valamint az egész ügy haditechnikai vonatkozásainak a feltárásában.
A hírügynökség Brüsszelből keltezett jelentésében szerdán a NATO egyik szóvivőjét idézi, aki biztosította Olaszországot a szövetség teljes készségéről. "A NATO minden szükséges intézkedést meghoz majd, hogy ellássa Itáliát a kért információkkal" - mondta a szóvivő az ANSA-nak, hozzátéve, hogy az észak-atlanti szövetség jelenleg is folytat vizsgálatot ebben a kérdésben.
Azt követően, hogy egy hatodik olasz katona is meghalt az egykori Jugoszlávia területén teljesített szolgálat után, Dánia és másik három északi ország megvizsgálja a Balkánon szolgáló katonáit, nem tapasztalhatóak-e rajtuk a "Balkán-szindróma" jelei.
A dán hadsereg kérte az ország egészségügyi hatóságait: vizsgálják ki a szindrómát, még mielőtt tesztelnék azt a csaknem ezer dán katonát, akik Boszniában és Koszovóban szolgáltak.
Svédország és Norvégia is fontolgatja, hogy ellenőrizteti balkáni békekatonáinak egészségi állapotát. Finnországban a szakmai betegségekkel foglalkozó intézet akarja kivizsgálni azokat a katonákat, akik több mint egy évig állomásoztak Koszovóban.
(MTI)