A NATO nem válik meg urántartalmú lőszerétől <br/>

A NATO állandó tanácsa ez évi első ülése után Lord Robertson főtitkár a sajtó előtt kijelentette: "Jelenleg semmi sem támasztja alá azt, hogy a gyengített uránt tartalmazó kilőtt töltetekkel való érintkezés számottevően veszélyeztetné a NATO vezette csapatok vagy a balkáni polgári lakosság egészségét."

Mivel a NATO tanácsa erre a következtetésre jutott, nem is határozta el az urántartalmú lőszer használatának semmilyen megszüntetését vagy felfüggesztését, amit Olaszország és Németország az elmúlt napokban javasolt. Robertson az olasz televízió kérdésére azt válaszolta, hogy a NATO országai jelenleg nem állnak katonai konfliktusban sehol, tehát e lőszert sem használják. Komolyan megfontolják viszont annak a több mint száz koszovói helyszínnek az alapos megtisztítását, ahol ilyen lőszert az 1999-es légi hadjárat során kilőttek.

Kiszivárgott értesülések szerint a tanács ülésén az olaszok és a németek felvetése nem kapott támogatást, a tagországok nagykövetei nagy többséggel úgy vélekedtek, hogy ebben a helyzetben, amikor a NATO nem visel hadat sehol, egy moratóriumnak az értelmezése is nehéz lenne.

A tanács ehelyett Robertson szavai szerint robusztus akciót indít az információcserében, vizsgálatokban és széles körű együttműködésben. A főtitkár rámutatott, hogy az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja legutóbbi nyilatkozataiban maguk is elismerték, hogy csekély a valószínűsége annak, hogy katonák megbetegedhetnének a gyengített urán igen alacsony sugárzásától, aminél szakértők szerint még a természetben mindenütt jelen levő háttérsugárzás is erősebb. Mindezzel együtt a NATO megérti a közvélemény és a kormányok aggodalmát. Ezért a tanács elhatározta, hogy a NATO együttműködik mindazokban a vizsgálatokban, amelyeket nemzetközi szervezetek vagy országok hatóságai végeznek. Beható eszmecserét folytatnak azokkal az országokkal, amelyek kontingenst küldtek a boszniai vagy a koszovói békefenntartó erőkbe. Az első ilyen tanácskozás két nap múlva lesz.

A tagországok katonai orvosi szolgálatainak vezetői a jövő héten cserélik ki adataikat és vizsgálataik eddigi eredményeit. A NATO munkacsoportot hoz létre az információcserék előmozdítására, ami ki fog terjedni a szövetségen kívüli országokra is.

Robertson felhívta a figyelmet arra, hogy kanadai csapatok Boszniában és Koszovóban is évek óta részt vesznek a békefenntartó erőkben, mégsem tapasztaltak rendkívüli megbetegedéseket, és az orosz csapatok sem. "A NATO-nak nincs takargatnivalója, van viszont bőven megosztani való információja" - hangsúlyozta a főtitkár, aki utalt rá, hogy a szövetség már évekkel előbb részletes, pontos információval szolgált a békefenntartó csapatokat küldő hadseregeknek az urántartalmú lőszerekről.

Az ülés után két magas rangú amerikai katonai szakértő részletes tájékoztatást adott a sajtónak a gyengített urán sajátságairól és ismert hatásáról az egészségre. Michael Kilpatrick, a fertőző betegségek szakértője, aki három éve foglalkozik a Perzsa-öbölbeli háborús tünetegyüttessel, elmondotta, hogy néhány amerikai katona évek óta él urántartalmú lövedék repeszével a testében, amit még az Irak elleni háborúban szerzett, mégsem fejlődött ki nála sem fehérvérűség, sem másfajta rák.

Eric Daxon ezredessel, a sugárbetegségek szakértőjével együtt hangsúlyozták, hogy a természetben sokfelé előforduló nehézfémek ugyanolyan toxikus hatással járnak, mint az urán. Az Öböl-betegségnek nevezett tünetegyüttes teljes, kielégítő magyarázata mindmáig nincs meg, de az urántöltetű lövedékek nem okozhatták.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 10.)